Szerkesztő:Dunee/Temp
From Wikipedia, the free encyclopedia
A nukleáris háború egy olyan háború, amelyet a tömegpusztító fegyverek egyik fajtájával, nukleáris fegyverekkel vívnak be. Egy nukleáris háború lehet korlátozott méretû illetve globális háború. A nukleáris összecsapás utóbbi évtizedek alatt kialakult elméletei, stratégiái, taktikái és koncepciói eltérnek a hagyományos hadviselésétõl. A hagyományos hadviseléshez képest a nukleáris hadviselés hatótávolsága és pusztítási potenciálja is sokkal nagyobb.
Egy nagyobb, nukleáris fegyverekkel megvívott háború súlyos hosszútávú következményekkel járna, nagyrészt radioaktív sugárzással, valamint akár évtizedekig, évszázadokig vagy akár évezredekig tartó nukleáris téllel. [1] [2] Egy nukleáris háború akár az emberiség kipusztulásához is vezethet, [3][4] a Föld növény- és állatvilágát számos mutáción eshet át.
A világtörténelem során eddig csupán két esetben vetettek be háború során nukleáris fegyvereket: a második világháború alatt Hirosima és Nagaszaki ellen.[5] [6] A bombatámadások Japán kapitulációjához és a második világháború végéhez vezettek, 200 000 ember halálát és további százezrek sérülését okozták. Egy modern nukleáris háború pusztítását azonban nem lehet kikövetkeztetni ebbõl a kevés és mai szemmel már primitív atomfegyver bevetésébõl.
Az emberi civilizáció teljes elpusztulásának lehetõsége az atomfegyverek kifejlesztésében résztvevõ számos tudóst, így többek között Albert Einsteint és Szilárd Leót arra vezetett, hogy megalapítsa az Atomtudósok Válságbizottságát (Emergency Committee of Atomic Scientists).