Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! (változatai: Szerencséd/köszönd, hogy anyádnak/öreganyádnak szólítottál/fogadtál [, különben felfaltalak volna]!) egy népmesei szólás, általában egy „boszorkányszerű öregasszony” válasza az őt „Jó estét, öreganyám.” szólással üdvözlő vándornak. A köszöntést követően az asszony megvendégeli, szállást ad az idegennek, segítséget nyújt számára.
| „ |
Egy öregasszony ült a kemence alatt, de olyan öreg, hogy az orra a térdét verte. Köszön a kisleány illendőképpen: |
” |
| – A tizenkét varjú – Benedek Elek gyűjtése | ||
A Magyar néprajzi lexikon Solymossy Sándor és Munkácsi Bernát kutatásaira hivatkozva egy kaukázusi oszét mesét idéz, melynek hőse egy idegen asszonyt így szólít meg: „Mily hosszú utat tettem meg, mily fáradt vagyok, anyácska!” Az asszony így felel: „Ha nem neveztél volna anyácskának, megettelek volna”, azután bevezeti a házba, megvendégeli és ellátja hasznos tanácsokkal.
Solymossy Sándor a mondást „keletről magunkkal hozott epikus stíluselemnek” tartja.[1]
Munkácsi Bernát egyik tanulmánya Szerencséd, hogy anyádnak szólítottál címmel jelent meg 1931-ben, az Ethnographia című folyóiratban.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
