Szent kutak Magyarországon

A szent kutak Magyarországon azok a kútvizek vagy természetes források, amelyekhez valamilyen történet, legenda vagy jelenség kapcsolódik és emiatt nevezték el szent kútnak. A szent kút kifejezés jelöli a forrást magát, de városrészek vagy települések nevébe is bekerül – amelyeket egy kútról neveztek el –, ekkor egybe írandó. A legtöbb esetben gyógyító erőt tulajdonítanak vízének az odalátogató emberek.

További információk Földrajzi elhelyezkedése, története, legendája, jelenség a kútnál ...

Földrajzi elhelyezkedése	története, legendája, jelenség a kútnál	Az ivóvíz gyógyítóerejének bizonyíthatósága
Andocs – Somogy vármegye	A kutat főleg szembetegek keresik fel gyógyulás céljából^[1]
Baja-Máriakönnye – Bács-Kiskun vármegye
Bodajk – Fejér vármegye	A Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul. Azonban a balinkai bánya miatt mára elapadt.^[2] Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is.
Búcsúszentlászló – Zala vármegye	A templom mögött található kutat Szent László kútnak hívják. Itt búcsúkeresztséget szoktak tartani.
Csatka, Szentkút – Komárom-Esztergom vármegye	1862 augusztus 21-én csütörtökön megjelent Csöbönyei Józsefnek Gábriel arkangyal a kútnál, hogy másnap Szűz Mária kijelöli a kápolna helyét. Megkérte a hívek énekelve jöjjenek ki az eseményre. Másnap a falu népe kiment és megjelent a Szűzanya, aki kijelölte a kápolna helyét.^[3]	Meizler Vilmos itt nyerte vissza látását 1792-ben. A mai búcsúsok szerint elsősorban lábfájás és bénultságra jó a szent kút vize.^[4]
Hőgyész, Csicsó – Tolna vármegye	A legenda szerint a grófi konda disznaja túrta ki a forrást, ahol Mária-képet is talált.^[5]
Nagykónyi – Tolna vármegye	Szentkút és a Rókus-kápolna Szent kút és a Rókuskápolna Nagykónyi 1907-be épült A tizenkilencedik század végén ezen a helyen csak egy jelentéktelen forrás nyomai látszottak. Az ezerkilencszázas évek első évtizedében e vidéken egy lázzal összekötött fekélyes, daganatos, ragályos különös betegség (kolera) lépett fel, mely betegségtől nem csak a helybeli, de a környékbeli lakosságnak is sokat kellett szenvednie. E betegségben szenvedők csak vizet kívántak, és ezen óhajukat e kis forrás vizével elégítették ki. Mindenkinek a bámulatára, mindazok, akik e kis forrás vizéből ittak, e lázas betegségből gyorsan kigyógyultak és rövid pihenés után újult erővel folytathatták munkájukat. E különös esetnek a híre igen gyorsan messze vidékre elterjedt, úgyhogy ezentúl a nép tömegesen kereste fel ezt a helyet, hogy otthon fekvő betegeik számára e gyógyforrás vizéből hazavigyenek. E forrás vizétől igen sokan visszanyerték egészségüket, ezért e forrást “Szentkútnak” nevezték el. Így járt el Csima Ferenc és neje Jánosi Rozália is. Csima Ferenc fogadalmat tett, ha megmenekül e ronda betegségtől, ő és családja kápolnát épített erre a helyre a betegek gyámolának tiszteletére, szent Rókusnak. A kért segítség nem maradt el, ahogy a fogadalom sem. Ezért 1907-ben megépült a Rókus kápolna a szentkút melletti tisztáson. A kápolnát és környékét Csima Ferenc és neje, később fiuk, Csima Ignác és neje, Sött Katalin gondozták, szépítgették. A kápolna felépülése után körmenetben éneklő asszonnyal, gyertyákkal, mécsesekkel rendszeresen kijártak az emberek imádkozni szent Rókushoz, hogy megvédelmezze őket a betegségek ellen. Szent Rókus napja (augusztus 16.) a Nagykónyiak fogadott ünnepe volt. Ilyenkor misét mondtak a kápolnánál. A kápolna 1930-ban került először felújításra, ami egy szép Mária faszobornak adott otthont és egy szent Rókus-képnek. A szobrot egy nagy árvíz hozta Kocsola felől magával. 1997-re az állapota gyászosan leromlott. Ekkor újította fel a vadásztársaság abból a fogadalomból, hogy létrejöhettek. A szent kutat kikövezték és elhelyeztek egy Norton kútat. Tetteiket Hubertusz mise koronázta. 2020-ra a kápolna állapota és környéke megint csak leromlott. Ekkor Sütő Ignác és családja révén újabb felújításra került a kápolna és környéke. 2020. június 4-én Trianon 100., gyászos évfordulója alkalmából a kútfőre márvány keresztet emelt a Sütő család.
Csobánka – Pest vármegye	Szerb ortodox hívők búcsújáró hely volt régen. Egy pásztornak megjelent Mária 1842-ben a forrásnál.	Oxigén és kénizotóp mérés 2009^[6]
Fallóskút Mátraszentimre – Heves vármegye	1947-ben Sánta Lászlónénak megjelent a Szűzanya, mely hatására megtalálták Fallóskütat
Gencsapáti – Vas vármegye	1756-ban Batthyány látogatása alkalmából írt jegyzőkönyv szerint, Török Mihály és László Katalin kápolnát építtetett ide kisfiuk csodás gyógyulása emlékére.^[7]
Hercegszántó	1838-ban szentelte fel Klobusiczky Péter Kalocsai érsek, miután egy férfi több alkalommal a kút vizében fénylő Szűz Máriát látott.	1933-ban egy bajai férfi vak fia meggyógyult.Hálából Mária szobrot vitt oda.^[8]
Jásd – Veszprém vármegye	A legenda, illetve ének szerint remete Jásd Péter 1164 előtt kiszáradt a szomjúságtól és gödröt ásott. Egy rózsafüzér ima közben leesik egy kis pénzérme a rózsafüzérről, és víz fakadt ott. Örömében embereket hív oda, és az egyik béna a lábát megfürdette és meggyógyult.^[9]
Jászberény – Jász-Nagykun-Szolnok vármegye	1747-ben, június 27-én óriási jégzápor és vihar közepette, egy becsapódó villám fakasztotta a forrást.
Kolontár A szent kút Kolontár és Devecser között a vasúti töltés mellett található	A története nem ismeretes, de a forrásnál lévő kőkereszt 1870-ről tanúskodik. 1980 és 1990 között a Szűz Máriát ábrázoló szobrot összetörve a forrás medencében találták – feltehetően megrongálták -, melyet összeragasztották és lefestve visszaállították, és a mai napig is ott áll.^[10] A Szentkutat elkerülte a 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa. A víz iható, annak ellenére, hogy a vízközművek tönkrementek.^[11]
Máriabesnyő – Pest vármegye Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik.
Máriagyűd – Baranya vármegye A szent kút a kegytemplomtól keletre található	1006-ban Szent István által alapított bencés szerzetesek egy Mária szobrot találnak Gyüd falu forrása mellett. 1148-ban templomot épít II. Géza király és ide helyezik a szobrot. 1537 után a templom református lesz és a törökdúlás után 1543 után a szobor elvész, a templom elnéptelenedik. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatják a híveket szerezzék vissza a templomot, melyet két év múlva vissza is kapnak. 1706-ban újabb Szűz Mária-jelenések voltak.^[12]	1788-ban II. József bezáratta a kegyhelyet. A jegyzőkönyv szerint, a gyógyulás emlékeként otthagyott, 106 darab mankót koboztak el.
Máriakálnok – Győr-Moson-Sopron vármegye	1550-től látogatott hely. Egy halász Mária-szobrot talált a Dunában és a forráshoz tette. 1757. december 4-én oknyomozás történt a szent kúttal kapcsolatban.	ásványvíz törzskönyvezéséhez vizsgált település. Itt sok gyógyulás történt, amelyek naplószerű történetét a kapucinos szerzetesek jegyeztek fel Mosonmagyaróváron.
Máriaremete – Budapest	A forrásházat 1996-ban rekonstruálták.
Mátraverebély-Szentkút – Nógrád vármegye	1195-től nevezik így, Lukács Márton 1714-ben feljegyzett irata szerint egy néma fiú találta meg a forrást, aki miután ivott belőle tudott beszélni.
Petőfiszállás, Szentkút – Bács-Kiskun vármegye	1791-ben egy pásztor éjszaka a forráshoz ment, ahol nagy fényességben Szűz Máriát pillantotta meg. A falusiak hírét vették és vizet kezdtek hordani onnan. Egy bénának a lába gyógyult meg ott, a mankóját földbe szúrta, és egy fa nőtt ki belőle a legenda szerint. 1793-ban azonban a váci püspökség betiltotta a búcsújárást, és betemetették. Ellenben a forrás még nagyobb erővel tört fel.^[13]
Péliföldszentkereszt – Komárom-Esztergom vármegye Közigazgatásilag Bajóthoz tartozik.	Szent-kút Bajótnak is nevezik.^[14] A Templomos lovagrend háza volt itt a forrásnál.	Visitato Canonica azt írja, hogy 1730 május 30-án egy sántán született kisfiú csodálatosan meggyógyult itt.
Szentkút (városrész) – Baranya vármegye	1930 óta nevezik Szentkútnak, Pécshez csatolásakor kapta nevét
Pilisszentkereszt – Pest vármegye	Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szent kút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál.	1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint.^[15](Plébános vezeti).
Segesd – Somogy vármegye^[16]	A török időkben alakult ki a búcsújárás a forráshoz. A sok gyógyulás hírére Széchenyi Antal tábornok kápolnát épített 1744-ben.^[17]
Tétszentkút – Győr-Moson-Sopron vármegye	1715-ben egy császári katona azt álmodta, hogy a forrásnál fog kigyógyulni betegségéből. Úgy is lett, egy kápolnát emeltetett itt. A forrás az oltár alatt volt. A XX. század fordulóján beomlás veszély miatt betemették. Azóta kiszáradt.
Vasvár – Vas vármegye A város északi részén egy bükkös erdős részben található a szent kút	1860-ban mosakodott meg itt egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát.^[18]
Vác, Hétkápolna – Pest vármegye