Szent Anna-tó
tó Rómániában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
Szent Anna-tó | |
Ország(ok) | Románia |
Hely | Csomád-hegység, Hargita megye, Erdély |
Típus | krátertó |
Hosszúság | 0,62 km |
Szélesség | 0,46 km |
Felszíni terület | 0,2 km2 |
Legnagyobb mélység | 7 m |
Part hossza | 1.73 km |
Tszf. magasság | 946 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 25° 53′ 17″46.126388888889, 25.888055555556 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600-700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.
A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos,[1] ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.