Szíria
állam Délnyugat-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Muszlim arab állam jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Szíriai Arab Köztársaság | |||
الجمهورية العربية السورية (al-Dzsumhúríja al-Arabíja asz-Szúríja) Սիրիայի Արաբական Հանրապետություն Komara Erebî ya Sûriyê | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Humát ad-Dijár (A hazaföld védői) | |||
Fővárosa | Damaszkusz | ||
é. sz. 33° 30′, k. h. 36° 18′33.5, 36.3 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Bassár el-Aszad | ||
Miniszterelnök | Vaer Nader al-Halki | ||
Hivatalos nyelv | arab | ||
Beszélt nyelvek | arab, örmény, kurd, arámi, cserkesz | ||
függetlenség | Vichy Franciaországtól | ||
kikiáltása | 1944. január 1. | ||
elismerése | 1946. április 17. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 22 933 531 fő (2023)[1] | ||
Rangsorban | 54 | ||
Becsült | 15,5 [2] – 24,5 [3] millió fő (2024) | ||
Rangsorban | 54 | ||
Népsűrűség | 84–133 fő/km² | ||
GDP | 2003 | ||
Egy főre jutó | 3 300 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 185 180 km² | ||
Rangsorban | 86 | ||
Víz | 0,06% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Szír font (SYP ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SYR | ||
Hívószám | 963 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sy | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szíriai Arab Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
A tágabban értelmezett, döntően mindig is sémi lakosságú szíriai térség – melybe Fönícia és Palesztina területe is beletartozik – hosszú története során szemtanúja volt az ember letelepülésének, majd pozíciója révén fontos kereskedelmi utak kereszteződése, illetve kultúrák és birodalmak ütközőpontja volt az egész ókorban és a középkorban is. Történelmének viszonylag nyugalmas időszakát az Oszmán Birodalomban eltöltött mintegy 400 év jelentette 1517-től 1918-ig, de a 20. században, a Közel-Kelet folytonos válságában ismét meghatározó jelentőségű színtérré, az 1946-ban függetlenedő szíriai arab állam pedig főszereplővé vált.
Az országban az arab tavasz nyomán 2011 óta polgárháború dúl. A háború miatt a lakosság több mint fele hagyta el az otthonát,[4] sok millió ember menekült el, a gazdasága visszaesett és a pénzneme erős inflációnak lett kitéve. A sajtószabadság a mai napig (2024) rendkívül korlátozott [5][6] és a közel-keleti térség szinte legkorruptabb országa.[7]
Az ország totalitárius diktatúra, az elnök családja, az Aszad család körül személyi kultusz alakult ki.[8] Az országot irányító rezsim a hidegháború óta fontos és erős államok szövetségére törekedett, különösen Oroszországgal, Iránnal, Kínával és Észak-Koreával, amelyek többsége a mai napig fenntartja és garantálja a rezsim politikai és katonai hatalmát.