Silla (ókori királyság)
ókori állam a Koreai-félszigeten / From Wikipedia, the free encyclopedia
Silla (IPA szerint ɕilːa) egyike volt Korea három királyságának. Fennállása alatt szinte folyamatosan hadban állt a másik két koreai királysággal, Kogurjóval (Goguryeo) és Pekcsével (Baekje). A három királyság közül Sillának sikerült elsőként egyesítenie a Koreai-félsziget nagy részét, de végül Kogurjo (Goguryeo) utódállama, Korjo (Goryeo) leigázta az országot és véget vetett az évezredes Silla-kornak.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Silla (egyértelműsítő lap). |
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Silla | |||||
megszűnt | |||||
신라, 新羅 i. e. 57. június 8.[1] – 935. december 11.[2] | |||||
| |||||
Silla (kék) kiterjedése 576-ban | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Szorabol (Kumszong) (Seorabeol (Geumseong)) | ||||
Hivatalos nyelvek | ókoreai sillai nyelvjárás | ||||
Vallás | koreai sámánizmus koreai buddhizmus | ||||
Államvallás | mahájána | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | király (lista) | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Silla témájú médiaállományokat. |
Kezdetben az ország a félszigetnek csak délkeleti részét uralta, majd folyamatosan terjeszkedett észak és nyugat felé. Az északi területek többször kínai fennhatóság alá kerültek, míg délen a japánok akartak hídfőállásokat létesíteni Kjúsún keresztül, a félszigeten alapított Mimanából kiindulva. Kínából nagy számú kínai lakosság vándorolt ide és telepedett le. Sillát viszonylag kis területe ellenére története során mindvégig rendkívül gazdag kultúra, fejlett ipar és pezsgő tudományos élet jellemezte, a fémművesség, kiváltképp az arany megmunkálásához kapcsolódó tudomány például világszinten is kiemelkedő volt. A kínai felfedezések és találmányok gyorsan eljutottak az országba, ahol továbbgondolták és sokrétűen alkalmazták azokat.
Silla neve többször változott. A kínaiak Sze-lu (Sī Lú) (斯盧) alakban írták, ezt vették át handzsában, ennek ókoreai ejtése azonban Sza-ro (Saro) (hangul 사로) volt. Előfordul Sze-lo (Sī Luó) (斯羅, Sza-ra (Sara) 사라), Hszü Na-fa (Xú Nà Fá) (徐那伐 Szonabol (Seonabeol) 서나벌), Hszü Je-fa (Xú Yē Fá) (徐耶伐 Szojabol (Seoyabeol) 서야벌), Hszü Lo-fa (Xú Luó Fá) (徐羅伐 Szorabol (Seorabeol) 서라[벌) és Hszü Fa (Xú Fá) (徐伐, Szobol (Seobeol) 서벌) változatban is. Csidzsung (Jijeung) uralkodása idején, 503-tól a handzsa 新羅 (Hszün-lu (Xīn Luó)) koreai ejtése, a Szinla (hangul 신라, majd Szilla, végül Silla) vált kizárólagossá.