Sajószentpéter
magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Sajószentpéter | |||
Református nagytemplom[2] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | File Tamás (független)[3] | ||
Irányítószám | 3770 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 251 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 329,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″ | |||
Sajószentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Különálló belterületi településrésze Dusnokpuszta, a központjától mintegy 2-2,5 kilométerre északra.
Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától
A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, amely a központján is végighalad; de fontos útja a 260-as főút is, amely viszont északról elkerüli és egyben tehermentesíti a belterületeit. Itt indul továbbá, a 26-osból északi irányban kiágazva az Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé vezető 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.
A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.
A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.[5]
A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 12 034 | 11 850 | 11 679 | 10 983 | 11 209 | 11 274 | 11 251 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
Sajószentpéter lakosság száma 1949-ben 7455 fő volt, ezt követően nagyarányú növekedés következett be (1960-ban 11224 fő, 1970-ben 14126 fő, 1980-ban 14341 fő). A 80-as évektől kezdődően csökkenésnek indult a település népessége, 1990-ben 13370 főt tett ki. [15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 14,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 12,1% felekezeten kívüli (50,8% nem válaszolt).[17]
A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:
Egyéb látnivalók:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.