Sőreg (település)
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Sőreg (szlovákul Šurice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.
| Sőreg (Šurice) | |||
 | |||
| Sőreg látképe észak felől. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Losonci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1245 | ||
| Polgármester | Zoltán Végh | ||
| Irányítószám | 980 33 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | LC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 471 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 219 m | ||
| Terület | 14,00 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′ 49″, k. h. 19° 54′ 55″ | |||
| Sőreg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sőreg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fülektől 9 km-re, délkeletre található.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban emberi település volt.[forrás?]
A települést a 13. század elején alapították, 1219-ben "Seureg" néven említik először[forrás?]. A 13. század második felében a Kazaiak szerezték meg. 1427-ben "Sewrugh" a neve, birtokosa pedig a Lórántffy család. Később Sőregalja (1450: "Sewreghalya") néven szerepelt. A 16. században a Bornemissza, a 18. században a Fáy és Madarassy család birtoka volt. A 16.-17. században a falu a hódoltsághoz tartozott és csaknem elnéptelenedett. Lakosságát tovább tizedelték a kuruc háborúk és a pestisjárványok. Különösen az 1740-es pestis pusztított el sok embert a községben. 1828-ban 65 házában 560 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1873-ban pusztító kolerának sok lakos esett áldozatul. 1893-ban nagy szárazság, 1898-ban pedig nagy tűzvész pusztított.
A bolondóci várjobbágyok a Sőreg melletti Dánoskő hegyét az 1241-es tatárjárás alatt saját költségükön megerősítették és a tatárok ellen ott eredményesen védekeztek. Az ekkor még csak sebtében emelt falakat a 13. század végén a Rátót nembeli Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse építtette várrá. Először 1341-ben említik, de 1385-ben már nem szerepel. Nyoma is alig maradt a falu feletti hatalmas sziklaszirten. Ma a hegyet Bagolyvárnak nevezik.
Vályi András szerint "SŐREG. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze; határja közép termésű, legelője elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Sőregh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Hajnácskőhöz 3/4 órányira: 593 kath. lak., paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Söreg, a fülek-miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 160 házzal és 795, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke szól Surek alakban. 1427-ben neve Sowregh és Sewrugh formában tűnik elő s maga a falu a Lórántffiak birtoka. A Lórántffi örökösök után idővel a Madarassy és a Botta családok lettek az urai, most pedig Madarassy Gyulának, és Bornemisza Istvánné szül. Ragályi Etelkának van itt nagyobb birtoka és mindkettőnek régi kúriája; ezért a mult század közepe táján Madarassy Lajos építtette, amazét pedig a mult század elején Madarassy Antal. Ez a két úrilak Gortva pusztán van, mely ma ugyan Söreghez tartozik, hajdan azonban külön község volt s szintén már a pápai tizedszedők jegyzékében van említve, sőt 1427-ben is említik Gowrthwa néven. Söreg község katholikus temploma 1867-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő."[4]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
A falunak 1910-ben 795, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 481 lakosából 390 magyar és 62 szlovák.
Szent Mihály templom
Bagolyvár
Csomatelke patak
A fő utca
.jpg)
.jpg)
- A falu Római katolikus temploma 1868-ban épült neoromantikus stílusban
- A Bagolyvár romjai a falu felett állnak
- A Csomatelke patak folyik át a falun
- A falu fő utcája
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
