Sáros vármegye

Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.

Sáros vármegye
Sáros vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3652 km²
Térkép
Sáros vármegye térképe
Sáros vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáros vármegye témájú médiaállományokat.

Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül

Földrajz

A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tarcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.

Történelem

Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye.^[1]

A 17-18. század fordulóján II. Rákóczi Ferenc volt a megye főispánja, akinek ez volt az első fontos köztisztsége, s a szabadságharc bukása után a Sáros grófja álnevet használta bujdosásának kezdetén.

1920-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntéssel egyetlen települése, Kavocsán került Magyarország fennhatósága alá, a község 1945-ig Abaúj-Torna vármegye része lett. Sáros vármegye többi települése a második világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt.

1996 óta legnagyobb része az Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 174 600 személy volt, ebből:

• 101 855 (60%) szlovák
• 38 500 (22%) ruszin
• 18 088 (10%) magyar
• 9447 (8%) német

Közigazgatás

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

• Bártfai járás, székhelye Bártfa
• Eperjesi járás, székhelye Eperjes
• Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
• Girálti járás, székhelye Girált
• Héthársi járás, székhelye Héthárs
• Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben
• Lemesi járás, székhelye Lemes

A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott:

• Bártfa
• Eperjes
• Kisszeben

Jegyzetek

1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9

További információk

• Egervári Ödön 1863: Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. Pest.
• Tuhrinszky Károly 1888: Adatok Sárosvármagye történetéhez II. József korában.
• Tóth Sándor 1909: Sáros vármegye összes nemesi családjai. Budapest.
• Ferdinand Uličný 1990: Dejiny osídlenia Šariša.
• Draskóczy István 1998: Sáros megye vámhelyei a 14. században. In: Csukovits Enikő (szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest.
• Vladimír Rábik 2006: Nemecké osídlenie na území východného Slovenska v stredoveku. Bratislava
• Sztancs Gábor 2020: Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
• Sztancs Gábor 2021: Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól. FTSz 2021/1.
• Miroslav Čovan: Historické nápisy zo Šariša do roku 1650.