az emberi test egy részének eltakarására használt ruhadarab From Wikipedia, the free encyclopedia
A ruházat azoknak az anyagoknak (elsősorban textíliáknak, vagy bőröknek) az összefoglaló neve, amiket az ember magára ölt. Éppúgy szolgálja a külső hatásoktól való védelmet, mint a kommunikációt. Több-kevesebb kompromisszummal alkalmazkodik az időjáráshoz, a közösség kultúrájához, a divathoz és az egyén szükségleteihez.
Ógörög ruházat19. századi magyar ruhaviseletekKülönböző korok és népek ruháiMagyar férfiviseletek a XVI. században
Az ékszereket, és szűkebb értelemben a kiegészítőket nem számítják a ruhadarabok közé.
A ruhatetűk génanalízise szerint az ember 75 ezer éve visel ruhát.[1]
A ruházat véd az időjárás viszontagságától: a kihűléstől, a túlhevüléstől, a széltől és a napégéstől, miközben hagyja, hogy az izzadság szabadon távozzon. A védőöltözetek további hatásoktól is védenek. Ilyenek a golyóálló mellény, a hővédelmi ruha, a vegyvédelmi ruha, vagy a lovagi páncélzat. Ez a szerep azonban gyakran háttérbe szorul a többi funkció mellett.
A ruházat kommunikációs eszközként is működik. Ennek egy egyszerű módja egy feltűnő jelzés: például az útépítő munkások neonszínű mellénye megakadályozza, hogy a munkás észrevétlen maradjon, és baleset áldozata legyen.
A ruházat gyakran a különböző csoportokhoz való tartozást jelöli. A legegyszerűbb esetben semmit sem mond a csoportról, csupán a megkülönböztetést szolgálja, mint például a sportban a mezek. Máskor társadalmi szerepet, vagy foglalkozást jelöl. A legösszetettebb példát a katonai egyenruhák adják: megkülönböztetik az egyes fegyvernemeket és a tiszti rangokat is.
Továbbá kifejezheti az egyén ízlésvilágát, hangulatát, egyéniségét. A színek és a formák alapanyagot nyújtanak az esztétikai, ironikus kísérletezéshez, játékhoz. A ruhák lehetnek élvezeti cikkek, nyújthatnak érzéki élményt, lehetnek játékszerek. Ez függ az alapanyagtól, a színektől, és a formáktól.
Az egyes ember életében betöltött szerepe függ az egyéntől, de annak társadalmi környezetétől, annak elvárásaitól is. Egy ruhadarab az egyik ember számára lényegtelen csekélység, vagy praktikus viselet, egy másik számára életének egy fontos része.
Az is különféle lehet, ahogy az adott ruhadarab kifejezi az adott jelentést. Emögött nagyon különböző motívumok rejtőzhetnek: élvezet, praktikus szempontok, beilleszkedés vagy lázadás, életstílus, szociális státus, vagy éppen az aktuális hangulat kifejezése.
Mióta az ember ruhát visel, azóta használja arra, hogy kifejezze hovatartozását:
Az emberek a szépségideál érdekében az egészségüket is hajlandók kockára tenni. A divat sem mindig szolgálja az egészségmegőrzést. A túl szűk, vagy túl szoros ruhák elszoríthatják a vérkeringést, nyomhatják az idegszálakat, vagy a lágy szerveket; akadályozhatják a légzést és a hőszabályozást. A textilfestékek mérgezőek, vagy allergének lehetnek.
Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete; sajtó alá rend. Dienes Dénes; Hernád, Debrecen, 2004 (Nemzet, egyház, művelődés)
Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete; Corvina–1956-os Intézet, Bp., 2005
Nemes Mihály: A magyar viseletek története; szerk., előszó Bencsik Gábor; Magyar Mercurius, Budapest, 2007
Hajdu Tamás: A kismagyar; Magyar Ház, Budapest, 2008
A szépség óhajtása. Öltözködés-kultúra az 1700–1815 közötti Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2008. május 22–augusztus 3.; rend. Tompos Lilla, szerk. Ihász István; MNM, Budapest, 2008
Flórián Mária: "A nép követte a szabást". Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában 17-19. századi viselettörténeti adatok tükrében; Akadémiai, Budapest, 2009 (Néprajzi tanulmányok)
A régi Erdély népeinek képeskönyve. Kkéziratos viseletkódex az Apafiak korából; tan. tanulm. Oborni Teréz, Tompos Lilla, Bencsik Gábor; Magyar Mercurius, Budapest, 2009
Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség, 1868–1918; közrem. Martin Pammer; Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Militaria, Budapest–Bécs, 2010
Friedrich Hottenroth: Nagy viseletkönyv. A világ népeinek viseletei és használati tárgyai az ókortól a XIX. századig; szerk. Bencsik Gábor, ford. Havas Zsuzsanna; Magyar Mercurius, Budapest, 2010
Ságvári György: Magyar uniformisok a honfoglalástól napjainkig; Kossuth–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010
A magyar viseletek története; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2012
Sánta Eszter: Öltözéktervezés; Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, Budapest, 2014
Tomsics Emőke: Kacagány és camera. Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban; MNM, Budapest, 2015
Marnie Fogg: A ruha. 100 ötlet, ami örökre megváltoztatta a divatot; ford. Izsó Zita; Corvina, Budapest, 2015
Markovics Ágota: Halhatatlan halandó. Nemzetek örök kincse a nő; Szülőföld, Gencsapáti, 2015
Katona Edit–Tompos Lilla: Gyöngy az úri és népi öltözködésben; Cser, Budapest, 2016
Rátkai Zsuzsa: Művészettörténet, öltözködéstörténet; Speciális Stúdió, Budapest, 2018
Polgári sikk. Válogatás a Déri Múzeum iparművészeti gyűjteményéből. 2020. február 12–május 3.; kurátor Ormosi Viktória, interjúk Dallos-Nagy Krisztina; Déri Múzeum, Debrecen, 2020
Pósán László: Mindennapi élet a középkortól a felvilágosodás koráig I. Táplálkozás, italfogyasztás, lakásviszonyok, öltözködés; Printart-Press, Debrecen, 2021
Tompos Lilla: Hatások – jelek – irányok. A magyarországi öltözetek és jelentéstartalmuk változása a 16-20. században; Martin Opitz,Budapest, 2022
Ságvári György: "Mindenkinek cifrán csillog ruházatja". Írások a 18-19. századi magyar öltözködésről, egyenruhákról; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2022
Himberger István: Magyar dolmányok. Atillák készítése; Püski, Budapest, 2023
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.jpg)
