Retrovírus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A retrovírusok (a Retroviridae család tagjai) olyan RNS-genommal rendelkező vírusok, amelyek életciklusuk során az RNS-üket DNS-sé írják át, majd azt beillesztik a gazdasejt egyik kromoszómájába. Erről az ún. provírusról másolódnak az új vírusgenomok.[1][2]
Retrovírus | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
A HIV virionjainak elektronmikroszkópos képe | ||||||
Vírusbesorolás | ||||||
| ||||||
Alcsaládok | ||||||
| ||||||
Hivatkozások | ||||||
A Wikifajok tartalmaz Retrovírus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Retrovírus témájú kategóriát. | ||||||
A retrovírusok a gerincesek parazitái, elsősorban az emlősöket és a madarakat fertőzik. Négy faja okoz betegséget az emberben, a HIV-1 és -2 (az AIDS kórokozója), valamint a HTLV-1 és -2 (amelyek T-sejtes limfómát válthatnak ki). Retrovírus okozza a lovak fertőző kevésvérűségét, a juhok neurodegeneratív visna-maedi betegségét vagy a macskák immunhiányos szindrómáját is. Egyes retrovírusok a gazdaszervezettől szerzett onkogének segítségével tumorokat indukálhatnak. Az ivarsejteket fertőző retrovírusok a genomba beépülve átkerülhetnek a következő generációkba; az ember genomjának kb. 8%-a ilyen ún. endogén retrovírus.[3]
Egyedi replikációs technikájukkal a retrovírusok nagyon fontos eszközöket biztosítanak a molekuláris biológiai kutatásoknak és géntechnológiai fejlesztéseknek.