![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Realgar%252C_1Rumunia1%252C_Baia_Sprie.jpg/640px-Realgar%252C_1Rumunia1%252C_Baia_Sprie.jpg&w=640&q=50)
Realgár
ásvány / From Wikipedia, the free encyclopedia
A realgár a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag arzén-szulfid. Monoklin rendszerben kristályosodik. Zömök vagy kissé megnyúlt, narancsvörös vagy meggypiros kristályai rostozottak; gyakori a szemcsés vaskos megjelenésű előfordulás is. Ásványrendszertanilag első alkalommal 1747-ben Wallerius angol geológus említi, de már az ókorban ismerték. Nevét az arab rahdzs al-gár kifejezésből származtatják, aminek jelentése: „barlangpor”. Az ókori rómaiak kis mennyiségben adagolva gyógyszerként alkalmazták, de elterjedt a korai kínai orvoslásban is, illetve bort is készítettek belőle, a realgárbor pedig Dél-Kínában a sárkánycsónakünnep elengedhetetlen kelléke. Ipari alkalmazása pirotechnikai készítmények gyártásánál történik.
Realgár | |
![]() | |
Általános adatok | |
Kémiai név | arzén-szulfid |
Képlet | As4S4 |
Kristályrendszer | monoklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
Alosztály | Nemfém- és alkálifém-szulfidok és rokonaik |
Azonosítás | |
Megjelenés | zömök, vaskos kristályok |
Szín | vörös |
Porszín | narancsvörös |
Fény | gyémánt- vagy gyantafényű |
Átlátszóság | áttetsző |
Keménység | 1,5-2,0 |
Hasadás | kitűnő |
Törés | kagylós |
Sűrűség | 3,56 g/cm³ |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Realgár témájú médiaállományokat. |
Kémiai összetétele:
Fény hatására pararealgárrá kristályosodik át.