Linux-disztribúció From Wikipedia, the free encyclopedia
A Raspberry Pi OS (korábban Raspbian) a Raspberry Pi egyik Unix-szerű operációs rendszere, a Debian Raspberry Pi-re optimalizált változata. Első verziója 2012-ben jelent meg. Legfrissebb főverziója a Debian 12 Bookworm verzióján alapuló, 2023. október 10-én megjelent változat, amely már támogatja a Raspberry Pi 5-t is.[2]
| Raspberry Pi OS | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | Raspberry Pi Foundation |
| Stabil verzió | Raspbian Buster 2020-05-27[1] (2020-05-27) |
| Licenc | GNU General Public License |
| Weboldal | https://raspberrypi.com/software/ |
A Raspberry Pi alaplapon kívül szükséges egy tápegység, és az állandó használathoz egy doboz az alaplapnak.
Ha a munkaállomásunkról és a Raspberry Pi-ből is szeretnénk elérni az internetet, routerre is szükség van, mert az internetszolgáltatók csak különleges szerződésben adnak egynél több IP-címet.
Megjegyzések:
1. Tévé és USB-billentyű csak akkor kell, ha a készüléket munkaállomásként is használni akarjuk, vagy nincs hálózatunk.
2. Az installáláshoz nem kell, csak ha a készüléket munkaállomásként is használni akarjuk.
3. Többféle méretű SD-RAM-kártya van, a rasberry pi is kétféle méretű olvasóval kapható. A legkisebb méretűt kell venni (microSD), a nagyobb méretű SD-olvasóban adaptert használhatunk.
4. Az installáláshoz nem okvetlenül szükséges, csak a későbbi használathoz.
A Raspberry Pi OS telepítésének első lépése az operációs rendszer lemezképének felírása a microSD kártyára. Ennek legegyszerűbb módja a Raspberry Pi Imager alkalmazás használata, amely a Rasberry Pi OS oldaláról letölthető.[3] Az alkalmazás Windows, macOS és Ubuntu rendszerekre is rendelkezésre áll, valamint elérhető Raspberry Pi OS alatt is. Utóbbi a sudo apt install rpi-imager paranccsal telepíthető. A Raspberry Pi Imaker alkalmazásban ki lehet választani a telepítendő verziót (32 bites, 64 bites verzió, teljes vagy Lite változat), valamint ke kell választani az a meghajtót, amelyre fel szeretnénk íratni a lemezképet.[4]
A Raspbiant letöltjük egy internet-kapcsolattal rendelkező számítógépen.[5] A letöltött Raspbian zip-pel tömörített diszk-kép, tartalma:
Az SD-RAM többi része particionálatlan szabad terület marad a felírás után, melyet az installálás után a Raspbianból használatba vehetünk.
A fentiek azt jelentik, hogy a felíráskor az SD-RAM korábbi tartalma törlődik, hiszen a partíciós táblát is felülírjuk.
A továbbiakban feltételezzük, hogy linuxban, rootként dolgozunk a munkaállomáson. A dőlt betűvel szedett adatok különbözhetnek az e szócikkbeliektől.
Ha az SD-RAM mountolva van, lecsatoljuk. A Raspbian felírása SD-RAM-ra:
unzip -p 2015-05-05-Raspbian-wheezy.zip | dd bs=4M of=/dev/mmcblk0
ahol mmcblk0 a teljes SD-RAM-eszköz neve a munkaállomásunkon, 2015-05-05 a Raspbian-változat kiadásának dátuma. A parancs végrehajtási ideje 6–7 perc a munkaállomásunk sebességétől függően.
Így ellenőrizhetjük:
fdisk -l /dev/mmcblk0
A wheezy diszk-kép esetén ezt kell kapnunk:
Disk /dev/mmcblk0: 29 GiB, 31167873024 bytes, 60874752 sectors Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes Sector size (logical/physical): 512 bytes / 512 bytes I/O size (minimum/optimal): 512 bytes / 512 bytes Disklabel type: dos Disk identifier: 0xa6202af7 Device Boot Start End Sectors Size Id Type /dev/mmcblk0p1 8192 122879 114688 56M c W95 FAT32 (LBA) /dev/mmcblk0p2 122880 6399999 6277120 3G 83 Linux
A 3G-s partíció lesz a Raspbian root fájlrendszere, az 56M-es a /boot könyvtárra csatolódik.
Az alábbi lépéseket végezhetjük még a munkaállomáson, vagy a Raspbian bootolása után. Itt az előbbit tesszük; ezzel megúszhatjuk a HDMI (tévé) és az USB-billentyű használatát, viszont kell az ethernet-csatlakozás.
Felcsatoljuk az SD-RAM debian-partícióját a munkaállomáson:
mount /dev/mmcblk0p2 /mnt df -hT /mnt
A második parancs kimenetéből látszik, hogy a fájlrendszer ext4, és van rajta 435M szabad hely:[6]
Filesystem Type Size Used Avail Use% Mounted on /dev/mmcblk0p2 ext4 2.9G 2.3G 435M 85% /mnt
Ahhoz, hogy tévé helyett hálózaton keresztül érhessük el a Raspbiant, IP-címet kell neki adni. Ehhez szerkesszük meg a /mnt/etc/network/interfaces fájlt. Az alábbi sort kell megváltoztatni:
iface eth0 inet manual
erre:
iface eth0 inet static
address 192.168.1.55
netmask 255.255.255.0
network 192.168.1.0
broadcast 192.168.1.255
gateway 192.168.1.1
dns-nameservers 192.168.1.1
A legtöbb routergyártó a fenti konfigurációt használja. A 192.168.1.55 címben az 55 helyére a helyi hálózaton belül egyedi, 2–254 közötti számot kell választani. Az utolsó sorban feltételeztük, hogy a routerünk névfeloldást is végez. Ha nem, adjuk meg a 8.8.8.8 vagy 8.8.4.4-es IP-címet.
A fenti módon előkészített SD-RAM-ot lecsatoljuk a munkaállomásról (umount parancs), áttesszük a Raspberry Pi-be, csatlakoztatjuk a hálózati és tápkábelt, és a készülék 20–30 másodperc múlva működőképes. Az ssh utasítással vagy PuTTY-tyal be tudunk jelentkezni a fent beállított IP-címen (az utóbbival windowsos munkaállomásról is):
ssh -l pi -X 192.168.1.55
A pi nevű felhasználó jelszava raspberry, amit célszerű az első bejelentkezéskor megváltoztatni a passwd paranccsal. A -X kapcsoló akkor kell, ha grafikus programot (pl. az epiphany böngészőt) akarunk használni.[7]
A mindenható root felhasználóvá a sudo -s paranccsal válhatunk. root-ként a letöltött Raspbian ssh-konfigurációjában nem lehet jelszóval bejelentkezni, csak kulccsal (miután felmásoltuk Raspberry Pi-re).
A grafikus felület Raspbianban a startx paranccsal indítható el. A grafikus kép a HDMI-kimeneten jelenik meg. Ha csak grafikus programot akarunk futtatni, nincs szükség startx-re és terminálra: a grafikus kép az ssh/putty és a hálózat jóvoltából a munkaállomásunkon jelenik meg.[7]
Az első bejelentkezés után célszerű root-ként lefuttatni a raspi-config programot, ami befejezi a konfigurálást. Az egyik lehetőség a root filerendszer növelése az SD-RAM méretére. (Egy másik megoldás ugyanerre partíciók és LVM használata, de ezt a raspi-config nem tudja: kézzel kell.)
Az e fejezetben leírtak minden Debian rendszerben működnek, nemcsak Raspbianban.
Ha a Raspbian számára elérhető az internet, érdemes azonnal frissíteni a diszk-kép elkészülte óta módosított programokat:
apt-get update
apt-get upgrade
Az időzóna beállítása:
dpkg-reconfigure tzdata
Az időszerver beállításához szerkesszük meg a /etc/ntp.conf fájlt (pl. a nano programmal). Az ntp-szervereket kommentezzük ki, és írjuk a helyére:
server 192.168.1.1 iburst
vagy:
server time.kfki.hu iburst
attól függően, hogy a routerünk tud-e időszerver lenni. Ha nem akarunk IPv6-ot, kommentezzük ki e fájlban a következő (nem egymás utáni) két sort:
# restrict -6 default kod notrap nomodify nopeer noquery # restrict ::1
Ezután indítsuk újra az időszervert:
service ntp restart
Ha minden jól ment, a date parancs a pontos magyar időt mutatja.
Körülbelül 300M helyre lesz szükségünk a root fájlrendszerben (lásd feljebb). Így ellenőrizhetjük:
df -h /
A telepítés nagyon egyszerű:
apt-get update
apt-get install mediawiki imagemagick
Ha korábban frissítettük a Raspbiant, az első utasítást nem kell még egyszer kiadni. Az így telepített mediawiki verziója e szócikk írásakor 1.19.20 wheezy-ben és jessie-ben egyaránt.[8]
A konfiguráláshoz meg kell szerkeszteni a /etc/apache2/sites-enabled/000-default fájlt (rootként, pl. a nano szövegszerkesztővel). A
DocumentRoot /var/www
sor után be kell szúrni még egy sort:
Alias /wiki/ /var/lib/mediawiki/
majd mentés és kilépés után újraolvastatni az apache-val:
service apache2 reload
Ezután a munkaállomásról böngészőből elérjük a mediawiki telepítő lapját: http://192.168.1.55/wiki/index.php. 192.168.1.55 a Raspberry Pi IP-címe, wiki az előbb az Alias sorba írt név.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
