keleti-tengeri német sziget From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. A szárazföldhöz a 96-os főút hídja köti.
| Rügen | |
 | |
| Műholdas kép Rügenről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Németország |
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia |
| Járás | Vorpommern-Rügen |
| Székhely | Bergen auf Rügen |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 526 fő (2010. dec. 31.) |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Népcsoportok | németek |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Balti-tenger |
| Terület | 926 km² |
| Hosszúság | 52 km |
| Szélesség | 41 km |
| Tengerszint feletti magasság | 161,1 m |
| Legmagasabb pont | Piekberg (161 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Rügen
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″ | |
| Rügen weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rügen témájú médiaállományokat. | |
A sziget 926 km²-n[1] (más forrás[2] szerint 976 km²) terül el, és meglehetősen tagolt. Észak-déli kiterjedése 51,4 km, kelet-nyugati hossza 42,8 km. Legmagasabb pontja a Piekberg a maga 161 méter magasságával.
A fősziget mellett a rügeni vidék számos kisebb szigetből, szigetcsoportból áll. Ezek nyugaton: Hiddensee és Fährinsel, Ummanz, Liebitz, Heuwiese, Öhe, Liebes, Urkevitz, Beuchel; délkeleten Vilm, délen pedig Tollow.
A sziget félszigetekben is gazdag. Rügen félszigetei: Mönchgut, Zudar, Drigge, Glewitzer Ort, Jasmund, Wittow, Bug, Pulitz
Rügen régiói a hozzájuk tartozó településekkel:
Rügen területét 15.407 ha erdő fedi, melyek kiterjedése nő. A partszakasz 574 km hosszú, ezzel hosszabb, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia teljes balti-tengeri partvidéke.
A sziget legmagasabb pontjai: Piekberg, Trenzer Berg, Rugard, valamint Köngistuhl (117 m).
Rügen szigete négy városának (Bergen, Garz, Putbus és Sassnitz) és 38 községének (Gemeinde) lakossága 70 000 fő.[2]
Rügen szigetét 1995 km hosszú úthálózat szövi be. A szigeten lefektetett vasúti sínek hossza 80 km, ezen felül 24,2 km gőzös kisvasút. 250 km kerékpárutat építettek ki a szigeten.
A szigeten működő 40 buszvonallal minden település elérhető.
Az 53 kikötőből 22 sport- és yachtkikötő.
A szigeten található egy kisebb repülőtér is Güttin település mellett.
_03.JPG)
Rügen sziget Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában önálló közigazgatási területet alkot.
A sziget látnivalói közül természeti szépsége emelendő ki, a „fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított, vagy éppen homokos partvidék, melynek hosszú (570 km) partvonalát fjordos öblök tarkítják.”[1]
A sziget látnivalói közül kiemelkedő:
A legutolsó jégkorszak gleccserei Kr. e. 8000 körül húzódtak vissza a szigetről. Kétezer évvel később megérkeztek az első germán lakosok. Az ezt követő évszázadok alatt emelték a szigeten nagy számban található ókori síremléket.
Rügen szigete Kr. u. 300 körül a népvándorlás hatására majdnem teljesen elnéptelenedett. Az elvándorló germán törzsek helyét 500 körül a szlávok (ránok, v. rujánok) foglalták el. A pogány szlávok vallási központot rendeztek be a szigeten.
1168-ban I. Valdemár dán király elfoglalta a Rügen szigetét és kifosztotta Svatovit szentélyét Kap Arkonanál. A kereszténységet a dánok hozták a szigetre, ami azonban egyet jelentett a rügeni szlávok beolvadásával. 1234 I. Wizlav rügeni fejedelem Stralsund várost alapította meg. III. Wizlav halála után két rügeni örökösödési háború kitört. 1354 Rügen a pomeránia-wolgasti hercegségnek egy része lett és úgy a Német-római Birodalomba került.
A sziget immáron germán lakosai a harmincéves háborúban a sziget szembenálló hatalmak határainál elterülő pozíciója miatt különösen sokat szenvedtek.
A 17. és 18. században a sziget lakosainak nagy része jobbágysorba süllyedt, mely helyzetet csak 1806-ban oldottak fel a pomerániai alkotmány megszüntetésével.
Rügen 1648 és 1814 között svéd fennhatóság alatt állt, 1807 és 1813 között francia megszállás alatt. A kieli békevel 1814. január 14-én dán fennhatóság alá került. Végül a bécsi kongresszussal német (porosz) terület lett.
1952-ben alakultak meg Rügen szigetén az első termelőszövetkezetek (Landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaften (LPG)).
1989-ben itt is tüntetések zajlottak a kommunista rezsim ellen, melyet a berlini fal leomlása követett. Az első szabad választásokat 1990-ben rendezték. Ugyanebben az évben jelentős területeket helyeztek természetvédelem alá, és szintén 90-ben hagyták el a megszálló szovjet csapatok a szigetet Mukranon keresztül.
2005-ben készült el a Lübeck és a lengyelországi Szczecin (Stettin) városait összekötő keleti-tengeri autópálya (Ostseeautobahn Lübeck-Stettin).
