Pártusok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték. A perzsák, a görögök és a rómaiak daha (daha; δααι, δαοι; dahae), abioi (αβιοι), aparnoi (απαρνοι), apasziakai (απασιακαι), parnoi (παρνοι) stb. névvel is illették őket.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/ParthianWarrior.jpg/230px-ParthianWarrior.jpg)
Parthava (Apauarktikéné: Απαυαρκτικηνη, Artikéné: Αρτικηνη, Parauktikéné: Παραυκτικηνη, Parthüéné: Παρθυηνη; Apavortene, Zapaortene) egykor kicsiny tartomány, keskeny sáv volt a Kopet-dag északi előterében. Központja a mai Dargaz (régebbi neve Apauartktiké: Απαυαρτκτικη; Abivard, Dara, Pavart; stb.) település környékén lehetett. A mai Dahisztán (Dihisztán stb.) nevű területet e vidéktől nyugatra, a Kaszpi-tengerhez közelebb találjuk.
A pártusok hivatalos, udvari nyelve a középiráni nyelvek közé tartozó pahlavi volt, a szogd egyik észak-iráni nyelvjárása. A pártusnak nevezett nyelv az óperzsa nyelvet váltotta fel, és a nyelvészek a középperzsa nyelv előfutárának tartják.[2] Kevés fennmaradt nyelvemléke közül az érme- és sziklafeliratok jelentősek.
A pártusok lovasnépének harcászatában a könnyűlovas íjászoké volt a fő szerep. Hadművészetük magas szintű volt, a honfoglaló magyarokéhoz hasonló könnyűlovas harcmodort és hadicseleket alkalmaztak.