Pusztakovácsi
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Pusztakovácsi község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
| Pusztakovácsi | |
 | |
| Márffy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Somogy |
| Járás | Marcali |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kresztyankó András Sándor (független)[1] |
| Irányítószám | 8707 |
| Körzethívószám | 85 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 792 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 19,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 43,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 42″, k. h. 17° 34′ 21″ | |
 Pusztakovácsi
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |
| Pusztakovácsi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztakovácsi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az észak-déli irányban több kilométer hosszan elnyúló, egyutcás település a 6703-as út mentén fekszik; közigazgatási területén kelet-nyugati irányban, a központtól északra áthalad az Öreglak-Marcali közti 6704-es út is, a központtól délre eső Kürtöspuszta településrésze pedig az Osztopán-Somogyfajsz közti 6712-es úton érhető el.
A településről csak a török hódoltság utánról maradtak fenn adatok. Neve egy 1703 előtti összeírásban puszta és Kovácsy alakban fordult elő, a Koroknay család birtokaként.
1726-ban Sárközy János, 1733-ban ismét a Koroknay család birtoka volt. 1767-ben már jobbágyfalu volt. Ekkor több birtokosa is volt, így Farkas Sándor, Thulmon Pál, Árvay László, Kovács József, Vörös Antal és Ányos Ignác, 1835-ben pedig Bogyay László és Péter, majd Barcza Ödön és Vörös Sándor, később a 20. század elejének adatai szerint is több birtokos osztozott rajta, így többek között Barcza Ödön, Juhász Kálmán, Vörös Lajos, Márffy József, Jankovics-Bésán Gyula, Kund Gusztáv, báró Pongrác Matild, Jeszenszky Béla és özvegy Regdon Lajosné volt itt a nagyobb birtokos.
A községhez az 1910-es adatok szerint ekkor a következő lakott helyek tartoztak még: Alsó-, Közép- és Felsőkölked, Kis- és Nagykürtös, Béla-major, Kacskovics-, Prósza- és Regdon-puszták.
A községnek a 20. században világhírűvé vált vadászterületén világrekord trófeát is ejtettek. Itt működik a Gyótai Vadásztársaság.
A középkorban falu volt, amely eredetileg a somogyi vár tartozéka és királyi várbirtok volt. 1274-ben IV. László király kivette a somogyi vár tartozandósága alól és János fia Trepknek adományozta.
Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1484-ben Kölked és Tormáskölked helységek Lak (Öreglak) tartozékai között szerepeltek. 1475-ben pedig az oklevelek Szentandráskölked nevű faluról emlékeznek meg; és ekkor Szent András tiszteletére szentelt temploma is említve volt. A hódoltság alatt elpusztult. Egy 1703. évi összeírásban már puszta és Nagykölked néven fordult elő, a Koroknay család birtokaként. 1726-ban Sárközy Jánosé volt. 1733-ban Kiskölked Jankovics Istváné, Nagykölked a Koroknay családé. 1773-ban Kiskölked még szerepelt az írásokban, de Nagykölked neve már nem fordult elő.
Polgármesterei
- 1990–1994: Csöndör József (MDF)[3]
- 1994–1998: Csöndör József (független)[4]
- 1998–2002: Csöndör József (független)[5]
- 2002–2006: Csöndör József (független)[6]
- 2006–2010: Kresztyankó András Sándor (független)[7]
- 2010–2014: Kresztyankó András Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Kresztyankó András Sándor (független)[9]
- 2019–2024: Kresztyankó András Sándor (független)[10]
- 2024– : Kresztyankó András Sándor (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 868 | 850 | 835 | 815 | 782 | 787 | 792 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,8%, református 0,5%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 8,1% (12,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1% szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 1% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (51,36% nem válaszolt).[12]
- Bogyay-kastély
- Maár-kastély
- Márffy-kúria
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
