Római névadási szokások
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ókori Rómában használt névadási szokások szerint a patricius férfiak neve általában három részből állt (latinul tria nomina, innen trinominális). Ezek:
- a kapott név, praenomen (előnév);
- a nemzetség (gens) neve, a nomen gentile vagy gentilicium;
- a nemzetségen belüli család neve, a cognomen – ezekhez néha egy második cognoment, úgynevezett agnoment is hozzáadtak.
Ez a rendszer az etruszkoktól eredt.
Gyakran jelölték a teljes, hosszabb névben az apa, illetve adoptálás esetén az örökbefogadó nevét is.
A nők esetében apjuk nemzetségnevét használták nőnemű alakban, amelyet az apai cognomen követett genitivus alakban (Iulia Caesaris), illetve férjezett nőknél házastársuké, és jelölték a névben a nővérek születésének sorrendjét is (Prima, Secunda, Tertia). A késői Római Köztársaság idejére a nők gyakran apjuk cognomenjének nőnemű alakját használták a birtokos alak helyett, esetleg kicsinyítő alakban (Livia Drusilla).