Paszenhór-sztélé

A Paszenhór-sztélé (régebbi irodalomban Harpeszon-sztélé^[2]) ókori egyiptomi mészkő sztélé, amely a XXII. dinasztiához tartozó V. Sesonk fáraó uralkodásának 37. évében, i. e. 730 körül készült. Auguste Mariette^[1] talált rá 1851-ben a szakkarai Szerapeumban. Jelenleg a Louvre-ban található.

Paszenhór-sztélé
Paszenhór sztéléje[1]
Anyag	mészkő
Története
Felfedezés helye és ideje	Szakkara, 1851
Felfedező(k)	Auguste Mariette
Kora	i. e. 730
Nyelv	ókori egyiptomi
Írás	egyiptomi hieroglif
Található	Louvre (IM. 2846)

Paszenhór ḥrw-p3-sn

A sztélét Ptah és Neith papja, Paszenhór állíttatta, és egy Ápisz-bika elpusztulásáról számol be. A temetkezési rítusokat Paszenhór hajtotta végre, aki saját genealógiáját is feljegyzi a sztélén.^[2] A szöveg első felében szerepel az Ápisz-bikáról szóló szöveg, a sztélé állításának eredeti célja:^[3]

„Ezt az istent [az Ápiszt] Aaheperré Sesonk [V. Sesonk], élet adassék neki, uralkodásának 12. évében, a második évszak negyedik havának negyedik napján mutatták be atyjának, Ptahnak [=iktatták be]. Őfelsége 11. évében született, és őfelsége 37. évében, az első évszak harmadik havának 27. napján pihent meg helyén a Ta-dzseszerben [=temették el]. Adjon életet, bőséget és egészséget, valamint szíve örömét szeretett fiának, Neith prófétájának, Paszenhórnak.”

Paszenhór ezután genealógiáját jegyzi fel tizenhat nemzedékre visszamenőleg, kb. a XX. dinasztia végéig:^[4]

        Buyuwawa, „a líbiai”    
                  |        
                  |        
                  |                              
             TF Mawaszun 
                  |
                  |
                  |    
            TF Nebnesi
                  |
                  |
                  |    
            TF Paihut(i)
                  |
                  |
                  |    
           TF Sesonk = Mehitenweszhet
                         |
                  +------+
                  |
           IA TF Nimlot = Tentszepeh                       
                          |
                 +--------+
                 |
            F I. Sesonk = Karomama
                         |
                  +------+
                  |
            F I. Oszorkon = Tasedhonszu
                        |
                 +------+
                 |
            F I. Takelot = Kapesz
                        |
                 +------+
                 |
            F II. Oszorkon = Dzsedmuteszanh
                         |
                 +-------+
                 |
           HK ÁF Nimlot = Tentszepeh
                       |
                +------+
                |
       HK Ptahudzsanhef = Tentszepeh
                        |
              +---------+
              |
       HK Hemptah   = Tjankemit
                    |
             +------+
             |
       HK Paszenhór  = Petpetdidiesz
                     |
              +------+
              |
       HK Hemptah B = Iretiru
                    |
                    |
                    |
                Paszenhór

(TF = törzsfő, IA = isteni atya, F = fáraó, ÁF = Ámon főpapja, HK = Hérakleopolisz kormányzója.)

Paszenhór genealógiája azért jelentős, mert a pap a királyi család tagja volt, és a XXII. dinasztia több fáraójával is közösek az ősei. A sztélének köszönhetően többet tudunk a dinasztia eredetéről és kronológiájáról, emellett innen tudni pár, máshol nem említett királyné – Karomama, Tasedhonszu és Kapesz – nevét is.

Jegyzetek

1. Mariette, Le sérapéum de Memphis. 1857, Paris, pl. 31.
2. Breasted, op. cit., § 785-786.
3. Breasted, op. cit., § 791.
4. Kitchen, op. cit., table 19.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Stela of Pasenhor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• James Henry Breasted, Ancient Records of Egypt, volume IV: the Twentieh to the Twenty-sixth Dynasties, Chicago, The University of Chicago Press, 1906, § 785-792.
• Kenneth Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC), 1996, Aris & Phillips Limited, Warminster, ISBN 0-85668-298-5, § 85ff.