Parma (Olaszország)
város Olaszországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Parma (parmai dialektusban Pärma) egy olasz város, Emilia-Romagna régióban, Parma megye székhelye. 2008-ban 180 327 lakosa volt.[2] Az egykori Parmai-piacenzai Hercegség (1545–1859) székhelye volt. A Parmai római katolikus egyházmegye püspöki székvárosa. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) székhelye is itt van.
| Parma | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Emilia-Romagna | ||
| Megye | Parma (PR) | ||
| Frazionék | Alberi di Vigatto, Baccanelli, Baganzola, Baganzolino, Beneceto, Botteghino, Calestani, Carignano, Carpaneto, Cartiera, Casagnola, Casalbaroncolo, Casalora di Ravadese, Case Capelli, Case Cocconi, Case Crostolo, Case Nuove, Case Rosse, Case Vecchie, Casino dalla Rosa, Castelletto, Castelnovo, Ca’ Terzi, Cervara, Chiozzola, Coloreto, Corcagnano, Eia, Fognano, Fontana, Fontanini, Gaione, Ghiaiata Nuova, Il Moro, La Catena, La Palazzina, Malandriano, Marano, Mariano, Marore, Martorano, Molino di Malandriano, Osteria San Martino, Panocchia, Paradigna, Pedrignano, Pilastrello, Pizzolese, Ponte, Porporano, Pozzetto Piccolo, Quercioli, Ravadese, Ronco Pascolo, Rosa, San Donato, San Pancrazio, San Prospero Parmense, San Ruffino, Scarzara, Ugozzolo, Valera, Viarolo, Viazza, Vicofertile, Vicomero, Vicopò, Vigatto, Vigheffio, Vigolante | ||
| Polgármester | Pietro Vignali | ||
| Védőszent | Poitiers-i Szent Hilár | ||
| Irányítószám | 43100 | ||
| Körzethívószám | 0521 | ||
| Forgalmi rendszám | PR | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 196 764 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 685 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 57 m | ||
| Terület | 260,77 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 48′ 05″, k. h. 10° 19′ 41″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Parma térképén | |||
| Parma weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parma témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város Észak-Olaszországban helyezkedik el, Emilia-Romagna nyugati részén. Parmát az Appenninek és a Pó-völgy veszi körül. Kettéosztja a várost a Pó egyik mellékfolyója a Parma, amibe a történelmi városrésznél folyik bele a Baganza.
A városban tipikus szárazföldi éghajlat uralkodik. A nyarak melegek, az átlaghőmérséklet 30-35 °C (a rekord 40,2, amit 1983 júliusában mértek). A telek a magyarországiaknál enyhébbek, a téli hónapok átlaghőmérsékletei alig süllyednek 0 °C alá. Parmában telente mintegy 30 cm hó esik. A városban körülbelül 60 mm csapadék hull havonta. A legcsapadékosabb hónap október, ebben a hónapban akár 100–110 mm eső is eshet. A legszárazabb hónap az augusztus, amikor mindössze 37 mm eső esik.[3]
| Hónap | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átl. max (°C) | 4,1 | 7,5 | 13,2 | 18 | 22,8 | 27,3 | 30,1 | 29,3 | 24,8 | 17,8 | 10,3 | 5,4 | 17,6 |
| Átl. min (°C ) | -1,5 | 0,4 | 4,5 | 8,3 | 12,5 | 16,3 | 18,6 | 18,2 | 15 | 10,1 | 4,8 | 0,4 | 9 |
| Átl. csapadék (mm) | 57 | 55 | 65 | 76 | 73 | 56 | 37 | 48 | 67 | 96 | 84 | 63 | 777 |
| Forrás: | |||||||||||||
Napjainkban
A város lakossága a 20. században
A város lakossága 2002 óta[4]
A belvároson kívül két városnegyed tarthat számot az idelátogatók komolyabb érdeklődésére:
- A Trastevere negyed a Parma folyó túlpartján van. Hangulatos utcákkal, régi épületekkel, sok étteremmel és bárral csábítja a látogatókat.
- A San Lorenzo negyed az egyetem mellett van, és fiatalos, kreatív és alternatív hangulatot áraszt. Sok művészeti galéria, könyvesbolt, kávézó és klub van itt; az épületeket graffitik és street art alkotások díszítik.[5]
Templomok, kolostorok
_-_vista_da_nord-ovest_del_complesso_2_2019-06-22.jpg)
_-_chiesa_(facciata_e_lato_nord)_1_2019-06-03.jpg)
A Parmai egyházmegye főtemploma a Cattedrale di Santa Maria Assunta. A román stílusú épületet a 11–12. században építették. Belsejét középkori freskók és festmények díszítik. A katedrális orgonája híres gazdag hangzásáról.[5]
A Cappella di San Giovanni Battista reneszánsz stílusú keresztelő kápolna freskói közül a legismertebb Correggio Keresztelő János életét bemutató alkotása. A kápolna számos más remekművet tartalmaz.[5]
A Stendhal regényéből ismert parmai karthauzi kolostor (Certosa di Parma) nem látogatható. Az apátságot a karthauzi rend építette a 13-14. században. 1769-ben, a karthauzi rend feloszlatásakor dohánygyár lett, 1900 óta börtön. Gyakran összetévesztik a szintén parmai Valserena apátsággal, melyet ciszterciek építették az 1300-as évek elején. Jelenleg a tudományos kutatók munkahelye, a Parmai Egyetem kommunikációs intézetének archívumát helyezték el benne.[5]
Paloták
- Palazzo della Pilotta egy egész épületegyüttes a városközpontban. Múzeum és könyvtár is van benne.
- Palazzo del Governatore az egyik legimpozánsabb palota, a középkori várfalon belül.
- Palazzo Ducale a palazzo a 16. században épült; a város egyik legszebb műemléke. A belső udvarán egy impozáns barokk szökőkút áll.
- Palazzo del Comune a városközpontban, közvetlenül a Garibaldi tér (Piazza Garibaldi) mellett. A homlokzatán látható a híres Madonna della Steccata freskó.[5]
Színházak
Egyéb látnivalók
Főbb városi rendezvények
A kultúra hatásai a városra
Zene
„Parma, a zene fővárosa”
Média
Egyetem
Collegio Europeo
Scuola per l’Europa
Convitto Maria Luigia
Liceo Classico G.D. Romagnosi
A parmai konyha világszerte ismert, legkedveltebb ételük a parmezán és a pármai sonka.
| Előételek | Első fogások | Második fogások | Kemencében készült ételek | Desszertek |
|---|---|---|---|---|
| Prosciutto di Parma | Tortelli d'erbetta* | Arrosto di maiale | Torta di riso | La Violetta allo zucchero |
| Salame di Felino | Anolini in brodo** | Bomba di riso**** | Spongata | Pasta ripiena |
| Spalla cotta di San Secondo | Tortelli di patate | Stracotto di manzo e gallina | Castagnaccio (Patòn'na) | Torta di mandorle |
| Culatello di Zibello | Tortelli in savor | Punta al forno | Viennese al cioccolato | |
| Fiocchetto | Soufflé di Parmigiano | Rosa di Parma*** | Scarpette di S.Ilario | |
| Torta Fritta (quadrangoli di pasta fritta) | Timballo di riso con crema di formaggio | Trippa parmigiana ("buzèca") | Zuppa Inglese | |
| Parmigiano-Reggiano | Risotto alla parmigiana | Cima ripiena o "picàja" | Baci | |
| Cicciolata | Tagliatelle al prosciutto di Parma | Vécia (peperonata, patate e carne) | Dolce al Nocino | |
| Mortadella | Maltagliati al Culatello | Bolliti misti | Crostata di noci | |
| Culaccia | Quadrucci alla verza e prosciutto | Prosciutto di Parma in crosta | Meringata di castagne |
Főbb egyesületek a városban
Parma legsikeresebb sportegyesülete a Parma FC, amely 1990-től 2008-ig megszakítás nélkül az olasz labdarúgó-bajnokság első osztályában, a Serie A-ban szerepelt. Ez idő alatt több olasz és nemzetközi kupát is begyűjtött (pl. olasz szuperkupa, UEFA-kupa), és a bajnokságban, bár nem nyert, többször dobogóra állhatott. 2008-ban kiesett a Serie B-be, de 2009-től ismét a Serie A-ban szerepel.
Parma baseballcsapata, a Parma Baseball az első osztályban szerepel. Négy kisebb parmai baseball-csapat a második ligában játszik.
A városban van 2 rögbicsapat is, a Parma Rugby SRL és a Gran Parma Rugby, valamint két amerikaifutball-csapata, a Panthers Parma és a Bobcats is a legmagasabb osztályban szerepel.
Parma volt az első város Emilia-Romagnában, ahol az emberek megismerkedhettek a kézilabdával. A város ifjúsági csapatai ma a legsikeresebbek közé tartozik Olaszországban.
A 2001-es Giro d’Italia 16. szakasza keresztülhaladt itt, Ivan Quaranta nyerte meg.
Egyéb sportlehetőségek
A történelmi belváros negyedei és ezek lakossága[4]
- 1. negyed
- Parma-Centro (18 763 lakos)
- 2. negyed
- Oltretorrente (7 914 lakos)
Külvárosi negyedek és lakosságuk
| Negyed sorszáma | Negyed neve | Lakosság |
|---|---|---|
| 3 | Molinetto | 17 725 |
| 4 | Pablo | 14 558 |
| 5 | Golese | 7 856 |
| 6 | San Pancrazio | 8 159 |
| 7 | San Leonardo | 18 385 |
| 8 | Cortile San Martino | 5 812 |
| 9 | Lubiana | 23 419 |
| 10 | San Lazzaro | 10 311 |
| 11 | Cittadella | 21 398 |
| 12 | Montanara | 13 508 |
| 13 | Vigatto | 9 261 |
- Parma uralkodóinak listája
- Parmai nemzeti galéria
- Parmai nemzetközi repülőtér
- Parmai dialektus
- M. Dall’Acqua - M. Lucchesi, Parma città d’oro, 1979
- Ireneo Affò, Storia della città di Parma,1792-95
- Roberto Greci, Parma medioevale, 1992
- Gustavo Marchesi, Parma. Storia di una capitale, 1993
- Cristina Lucchini, Palazzi di Parma. Segrete architetture, 1999
- G. Capelli, Parma una città da vedere, 1972
- Tiziano Marcheselli, Le strade di Parma, 1988-90
- J. Schulz, Gli edifici di Parma nell’età comunale, 1988
- Géza De Francovich, Benedetto Antelami architetto e scultore e l’arte del suo tempo, 1952
- Cecil Gould, Il Parmigianino, 1994
- Paolo Conforti, Parma tra Neoclassicismo e Romantico, 2007
- Gustavo Marchesi e Guido Conti, Toscanini a Parma, 2007
- Gianni Alfieri, Bojnarbi (raccolta di poesie in dialetto), 2006
- Edizioni Battei, Sognare Parma (fotografico), 2005
- Baldassarre Molossi e Aldo Curti, Parma anno zero, újranyomva 2005-ben
- Giancarlo Gonizzi I luoghi della storia: atlante topografico parmigiano.PPS editrice, 2000, 3 vol. Tra il 2000 e 2001
- Paolo Conforti, Carlo Castagneti, Olga Hainess ed Ezio Pellegrini, Le mura di Parma(3 kötet). Banca del monte di Parma, Battei, 1979-1980
- Gustavo Marchesi, Storia di Parma. Un racconto vivo e colorito delle vicende della città prima e dopo l'unità d'Italia: da petite capitale protagonista nello scacchiere europeo, all'odierno prestigio nella cultura, nell'industria e nello sport. Roma, Newton Compton, 1994
- Giuseppe Marchetti Parma. Una riflessione sulla città di oggi e di ieri. Guida edizioni
- John Grisham Il professionista
- Francesco Benelli e Assessorato comunale alla cultura, Luci, Arti e Lumi nel settecento tra Parma, Napoli e Roma.
- Pino Cacucci, Oltretorrente (Romanzo). Feltrinelli editore
- Mario Zannoni, Parma 8 settembre 1943
- Le osterie parmigiane da ieri a oggi Edizione Monte Università Parma
- Parma città d'arte Edizione OGB, 2006
- Parma la città storica, Banzola (1978)
- Parma, Gianni Guadalupi - Marzio Dall'Acqua - Francesca Grignaffini, Edizione FMR (2002)
- Il duomo di Parma, P. Paolo Mendogni, Edizione Public Promo Service (1998)
- La galleria di Parma, Antonino Sorrentino, Edizione Istituto Poligrafico dello Stato
- Giuseppe Vallardi, Itinerario d'Italia Descrizione dei viaggi per le strade più frequentate alle principali città d'Italia - 1815
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
