falu Romániában, Temes megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Panyó, románul: Paniova, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Panyó (Paniova) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Gizellafalva |
Rang | falu |
Községközpont | Gizellafalva (Ghizela) |
Irányítószám | 307207 |
SIRUTA-kód | 157228 |
Népesség | |
Népesség | 220 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 164 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′ 41″, k. h. 21° 47′ 34″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Panyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lugostól északnyugatra, a Ménes jobb partján fekvő település.
Panyó nevét 1717-ben említette először oklevél Bangeva néven.
1723-1725 között Baunioba 1808-ban Panyova, Panjova, 1888-ban Panyova, 1913-ban Panyó néven említették.
Az első adatok a török hódoltság végéről maradtak fenn, ekkor már mint lakott hely volt említve:
Az 1717 évi kamarai jegyzékben Bangeva alakban, a facseti kerületben fordult elő, 20 lakott házzal.
1723-1725 között gróf Mercy térképén Baunioba néven szerepelt, az 1761 évi térképen pedig a lugosi kerületben van feltüntetve. 1779-ben csatolták Temes vármegyéhez.
1802-ben kincstári birtok, melyet ekkor Vering Gerhárd vásárolt meg, tőle 1812-ben a Panyovai Demelich-család kezébe került, 1838-ban pedig Demelich Balázs és János voltak a földesurai. Az 1850-es években Demelich János, Erzsébet és Papházy Minka, 1870-1880 közötti években Christomanos János és Tivadar, 1889-től Csernovicsné Athanasievics Róza volt a birtokosa.
1896-ban birtokát parcellázták. 600 hold Krohn Ferencé, 340 hold a végvári takarékpénztáré, a többi a helybeli kisbirtokosoké lett.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 987 lakosából 40 magyar, 391 német, 515 román volt. Ebből 433 római katolikus, 6 református, 547 görög keleti ortodox volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.