Pünkösdizmus
neoprotestáns vallási irányzat / From Wikipedia, the free encyclopedia
A pünkösdizmus vagy pünkösdi mozgalom egy új vallási mozgalom; olyan protestáns irányzat,[1][2][3] amelynek követői a Krisztusba vetett hit és a megtérés mellett a Szentlélekben való keresztséget hangsúlyozzák,[2] melynek különböző bibliai jelei lehetnek.
![]() | Ez a szócikk pünkösdi mozgalomról szól. Hasonló címmel lásd még: karizmatikus kereszténység. |
A pünkösdizmus világméretű keresztény mozgalom, amelyből számtalan felekezet keletkezett. Nincs központi hatósága, de sok felekezetük kapcsolódik az 1947-ben alapított Pünkösdi Világszövetséghez (wd).
A 20. század elején útjára indult mozgalom az Isten-ismeretben, a keresztény életben és szolgálatban a Szentlélek bibliai szerepének helyreállítását célozta meg.
A mozgalom alaptétele Jóel próféta jövendölése alapján a Szentlélek-keresztség:
„Lészen az utolsó napokban, azt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből és prófétálnak.” (ApCsel 2,17–18).
A pünkösdi irányzathoz tartozó gyülekezetek Magyarországon 1924 óta működnek,[4] amelyek száz százalékban elfogadják a Biblia hitelveit.
Hittörekvései a Biblia tanításához való visszatérés, a tiszta evangélium hirdetése, az egyház anyagiasodásának visszafogása mellett a közösségi hitéletet is tartalmazzák.
Utódja, a karizmatikus mozgalom a kereszténység legdinamikusabban növekvő mozgalma, megújulási célú irányzata.[5]