Párnaláva
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kiömlési magmás kőzetek, egészen pontosan a bazalt igen gyakran előforduló,[1] érdekes formája a párnaláva. Tenger alatti vulkánkitörések során keletkező jellegzetes, párnák halmazára emlékeztető vulkanikus kőzetszerkezet. Viszonylag sekély vízben vagy jégréteg alatt is kialakulhat. A felszínre kerülő körülbelül egy méter nagyságú lávadarabok az óceán fenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására megszilárdulnak.[2] A párnaláva alatti rétegben függőlegesen megszilárdult kőzeteket dájkoknak nevezzük.
Gyors adatok
párnaláva | |
párnaláva rögök Hawaii tengeraljzatán | |
Adatok | |
Képződés típusa | magmás |
Képződés helye | kiömlési |
Szerkezet | hialinos, porfiros |
Szövet | iránytalan |
Vegyi összetétel | bázikus (mafikus) |
Ásványos összetétel | telítetlen |
Fajsúly | 2800–3000 kg/m³ |
Előfordulás | forrópont, iniciális vulkanizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz párnaláva témájú médiaállományokat. |
Bezárás