Osztályozás (könyvtártudomány)

Osztályozásnak nevezzük azokat a manuális vagy gépi eljárásokat, amelyek segítségével különbséget teszünk egy sokaság tagjai között. A különbség megállapítása attól függ, hogy milyen célból állunk neki az „egy kalap alá vett” dolgok valamilyen elnevezéssel (kategória) való rendszerezett (szisztematikus) társításának. A leggyakoribb cél, hogy leltárba vegyük egy tudomány, szakterület témáját alkotó elemek körét, és valamilyen technikával tükrözzük ezeknek az elemeknek a viszonyát. Ez a technika leginkább az egyszerű lista, vagy máskor strukturált (hierarchikus, esetenként számozással is azonosított) jegyzék, felsorolás lehetőleg azonos helyen és időben – közvetlenül vagy közvetve utalva (összepárosítva) a kategorizálandó elemekkel.

Könyvtári osztályozás

Valójában a 19. század utolsó harmadában alakult ki. Régen csak megőrzési funkciója volt. Kezdetben a polcon lévő hely megegyezett a tárolási hellyel, a tartalmi osztályozás is a polcbéli helytől függött és csak egyféle feltárási és visszakeresési funkció létezett. Mára a szolgáltatás vált elsődlegessé és ismérvtárrá alakult a dokumentumtár. Több tudós is foglalkozott vele, nem mindegyikőjük volt képzett könyvtáros. Például Ranganathan, Dahlberg, Cutter, Dewey, Schneider, Shanon, Vickery, Hjorland, Ciganik, Lamser, Ungváry Rudolf, Babiczky Béla, Barátné Hajdu Ágnes.

Általános fogalma

Azt a logikai tevékenységet, amely során a jelenségeket, tárgyakat hasonlóságuk foka szerint egybegyűjtjük és különbségeik foka alapján elkülönítjük, osztályozásnak nevezzük. Az osztályozás az emberi gondolkodás alapvető formája, amely párhuzamban áll a fogalomalkotással. Célja a tartalom pontos, akár a konkrétságig menő feltárása, ugyanakkor a tartalmilag összetartozó, olyan kisebb csoportok képzése, ahol lehetőség van az általánostól a specifikusig való keresésre.

• Szurrogátum:

Egybegyűjti mindazon ismérveket, melyek alapján a felhasználó megtalálja a keresett dokumentumot. Két típusa van: elsődleges ~(3 különböző ismérv alapján rendszerez: formai, tartalmi (fogalmi láncok), segítő (segítik a megtalálást: raktári jelzet)) és másodlagos ~(kizárólag ismérveket tárol függetlenül az őt hordozó dokumentumtól vagy információs forrástól, például adatbankok).

Funkciói

Három funkciója van:

• a dokumentum feltárása,
• a dokumentum tárolása,
• a visszakeresés biztosítása.

A tartalomfeltárás szintjei

1. Bibliográfiai leírás szintje: A dokumentumok azonosítására szolgál, a formai jegyek alapján, de tartalmi elemeket is hordozhat (például cím, szerző stb.)

2. Osztályozás szintje: Ez a tartalom feltárásának eszköze, ismérveket állapít meg a dokumentum tartalmáról és egy fogalmi lánc segítségével írja le, ezáltal alkalmassá válik az információk átfogó tartalmi csoportosítására.

3. Referátum szintje: Csak a legfontosabb adatokra terjed ki, nem pótolhatja az eredeti művet. Lehet indikatív~ (jeladó), informatív~, annotáció (rövid jellemzés, terjedelme szokásosan 500 n), autoreferátum és recenzió (ez kritikai elemeket is tartalmaz).

4. Tömörítvény szintje: Összefüggő szövegben írja le a dokumentum minden lényeges elemét, pótolhatja az eredeti művet. Kizárólag szakirodalomban használható.

5. Szemle szintje: A legmélyebb feltárást biztosítja, több hasonló témájú művet vet egybe: elemez és összefoglal valamilyen szempont szerint. A '70-es években terjedt el publikus formában. Ilyen például a döntéseket előkészítő tanulmány is. Analitikus-szintetikus műfaj.

Az osztályozás szintjei

Három szintje van: a fogalmi, a nyelvi és a jelzetelési. A fogalmak szintje az, amikor a dokumentum tárgyát fogalmakkal írjuk le. A nyelvi szinten pontos elnevezéseket adunk a fogalmaknak. A jelzetelési szinten pedig egy osztályozási rendszer jelkészletének segítségével megadjuk a dokumentum tartalmát.

Az egyetemes tizedes osztályozás

A hazai könyvtárak nagy részében használt egyetemes tizedes osztályozást (ETO) Melvil Dewey rendszere (Dewey-féle tizedes osztályozás) alapján alakították ki.

Egyéb könyvtári osztályozási rendszerek

• Az ETO-tól eltérő osztályozási rendszerek is kialakultak, például az Országgyűlési Könyvtár osztályozási rendszere.

Külső hivatkozások

• Osztályozással foglalkozó szervezetek nemzetközi szövetségének honlapja