Oszmán dinasztia
az Oszmán Birodalom felett uralkodó ház (1299 k. – 1922) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Oszmán dinasztia (törökül: Osmanlı Hanedanı) az Oszmán császári ház tagjaiból állt, más néven oszmánok (törökül: Osmanlılar). Az oszmán hagyomány szerint a család az oguz törökök Kayı törzséből[2] származott[3] I. Oszmán alatt Anatólia északnyugati részén, Bilecik járásban, Söğütben. Az I. Oszmánról elnevezett Oszmán dinasztia 1299-től 1922-ig.
Oszmán dinasztia | |
Osmanlı Hanedanı | |
Ország | Oszmán Birodalom |
Alapító | I. Oszmán (1299–1323) |
Utolsó tag | VI. Mehmed (1918–1922) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszmán dinasztia témájú médiaállományokat. |
A Birodalom történetének nagy részében a szultán volt az abszolút régens, az államfő és a kormányfő, bár a hatalom nagy része gyakran más tisztviselőkre, például a nagyvezírre szállt át. A késői Birodalom első (1876–78) és második alkotmányos korszakában (1908–20) az alkotmányos monarchiára való átállás történt, a nagyvezír kormányfőként miniszterelnöki szerepet töltött be, és megválasztott tábornokot vezetett.
A török szabadságharc idején 1922. november 1-jén a császári családot leváltották a hatalomból, a szultánságot pedig felszámolták. A következő évben kikiáltották a Török Köztársaságot. A dinasztia élő tagjait kezdetben personae non-gratae néven száműzetésbe küldték, bár néhányuknak megengedték, hogy visszatérjenek és magánpolgárként éljenek Törökországban. A család jelenlegi formájában Osmanoğlu családként ismert.