Ostrołęka

	Ostrołęka
; Ostrołęka címere	; Ostrołęka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Mazóviai
Járás	Járási jogú város
Rang	város
Alapítás éve	11. század
Irányítószám	07-400-tól 07-417-ig
Körzethívószám	(+48)
Rendszám	wo
Testvérvárosok	Lista Balassagyarmat; Kemer; Alytus;
	Népesség
Teljes népesség	48 712 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1 717,41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Terület	29,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 05′, k. h. 21° 34′
	Ostrołęka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrołęka témájú médiaállományokat.

Ostrołęka (magyarosan időnként: Osztrolenka) járási jogú város Lengyelországban, a mazóviai vajdaságban, a Narew folyó partján, egyúttal az ostrołękai járás központja is. Északkelet-Lengyelország fontos adminisztrációs központja. Dinamikusan fejlődő szolgáltató és energetikai, építőipari, papíripari és élelmiszeripari központ. A kurp nemzetiség népművészeti központja.

Gyors adatok

Bezárás

Ostrołęka Lengyelország északkeleti részén fekszik az észak-mazúriai síkságon a kurp rengeteg szélén, az ostrołękai járás közepén. A város területén három folyó folyik keresztül: a Narew, Omulew és a Czeczotka. A város neve: ostre łąki annyit jelent, hogy zord mezők, vagyis olyan területek a folyó mentén, melyeket tavasszal elönti az árvíz.

Nowy Sukban a mai Ostrołęka közepén a piastok nagy földvárat építettek a 10. században, mely a 12. századig volt használatban. A 11. században fallal körített település volt vásárral a Narew bal partján az Omulew folyócska torkolatánál.

1373. május 12-én Ostrołęka chełmnoi típusú városjogokat kapott III. Siemowit mazóviai hercegtől. 1526-ban a várost a Mazóviai Hercegség részeként a lengyel koronához csatolták. A 14. század folyamán Bona Sforza királynő tulajdona. A királynő gondoskodása folytán a város kézműipara (posztókészítés, faipar) valamint fa- és gabonakereskedelme fejlődésnek indul. A lakosok száma ekkor mintegy 2000 fő.

1563-ban pestis és tűzvész pusztít, majd a svédek rombolták le. 1708-ban Ostrołęka környékén a krupok támadták meg a svédekkel becsalva őket a sűrű erdőbe (Kopański Most-i csata). A 17. században a kereskedelem virágzott.

1793-ban Ostrołękában állomásozott az 1. brigád tisztikara 10 nagy-lengyelországi lovasszázaddal Antoni Madaliński vezetése alatt. Miután megbizonyosodtak Lengyelország második felosztásáról, melynek következtében csökkenteni kellett a lengyel hadsereget, Madaliński csapatai élén Krakkó irányába indult el és ezzel alapot adott a Kościuszko-felkelés kirobbanásához.

Lengyelország harmadik felosztásakor, 1795-ben a város porosz fennhatóság alá került.

1807. február 16-án itt zajlott le egy csata a napóleoni francia és az orosz hadsereg között, mely a francia sereg győzelmével végződött. (Ezt a csatát a párizsi Arc de Triomphe is megörökíti.) Ugyanebben az évben, a Varsói Hercegség részeként Ostrołęka járási jogú város lett.

1815-ben a várost a Kongresszusi Lengyelországhoz csatolták. A város fejlődésnek indult, rendezési tervet dolgoztak ki, textilmanufaktúra létesült és kézműves negyed létesült a Narew jobb partján.

1831. május 26-án zajlott le a híres csata a Jan Zygmunt Skrzynecki vezette lengyel csapatok és az Ivan Ivanovics Gyibics-Zabalkanszkij által irányított orosz hadsereg között. A lengyel hadsereg teljes megsemmisülését Bem József őrnagy akadályozta meg, aki személyesen irányította a könnyűlovasság tüzérségét. A csata során teljesen lerombolták a város bal parti részét. Erről írta Petőfi Sándor „Az erdélyi hadsereg” című versében:

Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,

A szabadság régi bajnoka!

Bosszuálló fénnyel jár előttünk

Osztrolenka véres csillaga.

Az 1880-as évektől erős helyőrséget telepítettek a városba, erődítések és kaszárnyák épültek. A népesség elérte a 7965 főt, katonasággal 12 949-et. 1893-ban szárnyvonalat létesítettek, mely a várost a Varsó-Szentpétervár vonallal kötötte össze, Tłuszczcsal 1897-ben létesült vasúti összeköttetés.

1915-ben a front a város előtt húzódott, az épületek jelentős károkat szenvedtek. A visszavonuló orosz hadsereg felgyújtotta a várost. A népesség 5000 főre apadt, 80%-uk zsidó volt.

1918-ban Lengyelország visszanyerte függetlenségét, Ostrołęka a Białystoki vajdasághoz került és ehhez tartozott 1939-ig; ekkor, néhány hónappal a második világháború kitörése előtt a Varsói vajdasághoz csatolták.

1920. augusztus 7-én a várost a Vörös Hadsereg foglalta el, de augusztus 23-án már felszabadult. 1937-ben a népesség 13 650 főre nőtt.

A német megszállás alatt 1939-1945 között a városban kényszermunka-tábor működött. A háború alatt a város komoly károkat szenvedett.

1945-ben járási jogokat kapott a Varsói vajdaságban, 1951-ben hőerőmű építését kezdték, majd cellulóz- és papírgyár létesült, később az erőmű bővítése, mészművek, húsüzem, vasbetonelem-, valamint tejporgyár épült.

1975 és 1999 között a város vajdasági székhely lett. 1979-ben hatalmas árvíz pusztított.