Oroszló
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Oroszló község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
| Oroszló | |||
 | |||
| Petőfi utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7370 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 286 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″ | |||
 Oroszló
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Oroszló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Pécs-Kaposvár közti 66-os főút mentén fekszik, Sásd és Magyarszék között, Sásd déli szomszédságában; itt ágazik ki a főútból Szentlőrinc felé a 6601-es út. Az említett városok mellett jól megközelíthető a település Dombóvár és Komló felől is.
Oroszló nevét 1402-ben említették először az oklevelek Zorozlow alakban írva, később Zoroslo és Zorozlo írásmóddal. A település első ismert birtokosa a Treutel család, Treutel Miklós volt, aki azonban 1422-ben fiú örökös nélkül hunyt el. 1427-1428-ban Oroszlót a többi Treutel birtokkal együtt lévai Lévai Cseh Péter kapta új adomány címén Zsigmond királytól. A birtok később a guti Ország családé lett, övék volt egészen a 16. század közepéig. A 18. századtól a Petrovszky és a Hrakovszky családok birtoka volt.
A 20. század elején Oroszló Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett összeíráskor a településnek 464 lakosa volt, ebből 246 magyar, 218 német, melyből 445 római katolikus, 7 evangélikus, 11 izraelita volt.
A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Oroszlónak 334 lakosa volt, 2008-ban pedig 328 fő lakott a településen.
Polgármesterei
- 1990–1994: Pozsgai Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Pozsgai Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Pozsgai Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Szabó József (független)[6]
- 2006–2010: Szabó József (független)[7]
- 2010–2014: Kázmér Miklósné (független)[8]
- 2014–2019: Molnár Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Molnár Gábor (független)[10]
- 2024– : Molnár Gábor (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 308 | 300 | 269 | 274 | 255 | 287 | 293 | 286 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% görögnek, 3,1% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,6%, református 5,8%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 17,2% (21,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 5,2% németnek, 0,3% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,58% volt római katolikus, 2,8% református, 0,3% evangélikus, 16% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[12]
- Római katolikus temploma.
- Temetőkápolnája, melynek szentélye középkori eredetű.
- Száz magyar falu könyvesháza
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
