Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum
ikonművészeti múzeum az albániai Beratban From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum (albán Muzeu Kombëtar Ikonografik „Onufri”) 1986 óta működő közművelődési intézmény az albániai Berat várnegyedében, az 1797-ben épült Mária mennybevétele székesegyház épületében. A bizánci művészeti hagyományokhoz kötődő, görögkeleti albán ikonművészet alkotásait, tárgyi emlékeit bemutató három állami közművelődési intézet egyike.
| Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum | |
 | |
_-_Church_of_the_Dormition_of_St._Mary_(Onufri_Museum)_-_Citadel_-_Berat_-_Albania_(42499147661).jpg) | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Berat Albánia |
| Alapítva | 1986 |
| Megnyílt | 1986. február 27. |
| Elhelyezkedése | |
 Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 42′ 32″, k. h. 19° 56′ 42″ | |
 | |
| Az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Állandó tárlata az albán és a Berat környéki ikonfestészet alkotásai mellett liturgikus tárgyak, klenódiumok helyi ipar- és ötvösművészeti remekeit – kelyheket, fém ikon- és bibliatokokat – sorakoztatja fel. A kiállított ikonok java része Berathoz kötődik, a 16. századtól itt alkotó ún. berati iskola jelesebb alakjainak (Onufri, Nikollë Onufri, Onufër Qiprioti) és más dél- albániai ortodox vidékek egyházi művészeinek (David Selenica, Kostandin Shpataraku, Joan Çetiri) alkotásait vonultatja fel. Több ikont a berati vár azóta már elpusztult templomainak ikonosztázaiból mentettek át a múzeum mintegy 1500 tételre rúgó tárgyanyagába. A földrajzi és kronológiai szempontok szerint rendezett tárlaton jól követhetőek az albániai ikonfestészet regionális különbségei (pl. a beratiak részéről az ún. Onufri-vörös használata), valamint ikonográfiai és motivikai változásai, így például az iszlám motívumok megjelenése a képeken: az utolsó vacsora jelenete az alacsony, kör alakú török asztalt (sofra) körbeülő apostolokkal, minarettornyok stb.
- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 323. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. 114. o. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 58–59. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 77–79. o. ISBN 9781780760698
- Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 119–120. o. ISBN 978-1841623870
- Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. 561–562. o. ISBN 9780786442386
- Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 149. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- Muzeu Kombëtar Ikonografik „Onufri”. www.muzeumet-berat.al
 |
Ez az Albániával vagy albánokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
