Népies stílusú építészet Magyarországon

A népies stílus, népi romantika,^[1] nemzeti romantika^[2] vagy népi stílus^[3] 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió^[4][5] néven is szokták emlegetni.^[6] Másik gyökere az Arts and Crafts mozgalom („Művészetek és Kézművesség”) volt.^[7]

Ez a szócikk a 20. század első felének magyar népi motívumokat követő műépítészeti stílusával foglalkozik. A valódi népi művészetet a Magyar népi építészet szócikk tárgyalja. A népi elemeket a szépirodalomban felhasználó stílussal a népiesség foglalkozik.

Népies stílusú építészet Magyarországon
népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió
A fővárosi Állatkert madárházának bejárata
Időszak	kb. 1905 – kb. 1945
Elterjedés	Magyarország
Nevezetes alkotók	Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Árkay Aladár, Almási Balogh Loránd, Medgyaszay István
Nevezetes alkotások	A Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (nem mind), Áldás Utcai Általános Iskola, Városmajor utcai iskola, Fasori református templom, Kelenföldi református templom
A Wikimédia Commons tartalmaz Népies stílusú építészet Magyarországon témájú médiaállományokat.

A fővárosi Állatkert madárháznak belső toronydíszei

Jellemzői

A népies stílus a szecesszióból fejlődött a magyar népi építészet hatására. A mozgalom az 1900-as évek elején jelent meg, fő alakja Kós Károly volt. Kós:

„1902–1907 között a Budapesti Műegyetem mérnöki, majd az építészmérnöki fakultásán tanult. Egyetemi évei alatt az ún. „Fiatalok” nevű, építészhallgatókból álló diákcsoport meghatározó tagja volt, mely társaság tagjait az azonos mintához – Ch. R. Mackintosh, F. L. Wright és a finn építésztriász Lindgren–Gesellius–Saarinnen úttörő munkásságához – való kötődés és a közösen vállalt cél – a nemzeti múlt hagyományainak és népi építészet motívumkincsének felhasználása a modern magyar építészet formanyelvének megalkotásában kapcsolta össze.”^[8]

Ugyan magyar népi motívumok már a szecessziós épületeknél megjelentek (pl. Iparművészeti Múzeum, Szabadkai zsinagóga), a népies stílus újításként nem elsősorban erre, hanem az egyes épület-szerkezetek láttatására, a falfelületek és nyílászárók arányaira helyezte a hangsúlyt, ezért ezeknek az épületeknek a külseje gyakran egyszerű, puritán a szecessziós épületekhez képest. A díszítések – ha megmaradtak – inkább az épületek belsejében nyertek nagyobb fontosságot. A stílus jellemzője a magastető és a torony, a zsindelyezés, a külső tartógerendák, a részleges terméskőburkolat, a fehérre meszelt külső falak, és a stilizált népi motívumok használata.

A stílus elterjedése és első virágkora az első világháború előtti évekre esik. A két világháború közötti időben sem tűnt el, több építész előszeretettel használta.^[9] A stílus egyik utolsó használatára példa az Ősrákosi református templom, amely 1939 és 1944 között épült fel.^[10]

Kevert stílusú épületek

A Szabadság téri református templom (A hazatérés temploma, 1939–1940) keverék stílus tekintetben. Kívülről Bauhaus homlokzatot kapott, belül népiesre alakították ki.^[11]

Későbbi népies épületek

Az 1939-ben elkezdett népies stílusú Pesterzsébeti református templom érdekessége, hogy a második világháború idején az építkezés félbemaradt. 1994-ben vetették fel a befejezését, amely 2017 és 2019 között lett kivitelezve az eredeti tervek alapján.^[12]

Az előzővel szemben jóval később, már az 1990-es években tervezte meg kifejezetten népies stílusban Cseh József a Rákoskeresztúri református templomot. A templom 1995 és 2000 között épült fel.^[13]

Képviselői

• Kós Károly (1883–1977)
• Zrumeczky Dezső (1883–1917)
• Lajta Béla (1873–1920)
• Toroczkai Wigand Ede (1869–1945)
• Eberling Béla (1881–1954)
• Schodits Lajos (1872–1941)
• Györgyi Dénes (1886–1961)
• Marschalkó Béla (1884–1962)
• Almási Balogh Loránd (1869–1945)
• Reichl Kálmán (1879–1926)
• Kotál Henrik (1874–1955)
• Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963)
• Árkay Aladár (1869–1932)
• Medgyaszay István (1877–1959)
• Mende Valér (1886–1918)
• Jánszky Béla (1884–1945)
• Szivessy Tibor (1884–1963)
• Kozma Lajos (1884–1948)
• Sándy Gyula (1868–1953)
• Sváb Gyula (1879–1938)
• Ray Rezső Vilmos (1876–1938)
• Tátray Lajos (1885–1909)
• Friedrich Loránd (1891–1946)
• Csaba Rezső (1903–1955)
• Szeghalmy Bálint (1889–1963)
• Borsos József (1875–1952)
• Bábolnay József (1886–1983)
• Tornallyay Zoltán (1882–1946)

Épületek

Bővebben: Népies stílusú épületek Magyarországon

Képtár

• 
  A budapesti Áldás Utcai Általános Iskola
• 
  A budapesti Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola
• 
  A budapesti Népszálló
• 
  A kispesti Rendőrpalota
• 
  A budapesti Fasori református templom
• 
  Városmajori Jézus Szíve-kistemplom
• 
  Rózsadombi Krisztus Király templom
• 
  A budapesti Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető bejárati épülete
• 
  A budapesti Zsidó Vakok Intézete
• 
  A budapesti Zsidó Vakok Intézetének kapuja
• 
  A budapesti Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona
• 
  A budapesti Wekerletelep néhány épülete
• 
  A budapesti Wekerletelep egyik épületének bejárati kapuja
• 
  A budapesti Wekerletelep egyik épülete
• 
  A budapesti Wekerletelep Kós Károly terének kapuja
• 
  A budapesti Bagolyvár-étterem
• 
  A budapesti Állatkert Majomháza
• 
  A budapesti Állatkert Rágcsálóháza
• 
  A budapesti Állatkert Indiaháza
• 
  A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
• 
  A kolozsvári Kakasos templom
• 
  A zebegényi római katolikus templom
• 
  Az Óbudai gázgyár tisztviselőtelepének óvodája
• 
  Az Óbudai gázgyár tisztviselőtelepének egyik lakóépülete
• 
  Kelenföldi református templom
• 
  Budapest Podmaniczky utcai úgynevezett „Hatház” egyike

Jegyzetek

1. Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei, L'Harmattan Kiadó-Kossuth Klub, Budapest, 2014, ISBN 978-963-236-845-0, 83. o.
2. Bolla, i. m., 306. o.
3. https://index.hu/urbanista/2017/08/25/kos_karoly_allatkert_wekerletelep_szekely_nemzeti_muzeum_sztana_varjuvar/
4. https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/krayer-haz-festekudvar/3304
5. A „magyaros szecesszió” kifejezést egyébként Lechner Ödön és közvetlen követőinek stílusára is alkalmazzák.
6. Archivált másolat. [2020. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
7. https://lechnerkozpont.hu/cikk/a-muveszethez-joga-es-szuksege-van-minden-embernek-egyforman
8. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kos-karoly-143/%5B%5D
9. http://www.epiteszforum.hu/a-20-szazad-sokszinusege-kotsis-ivan-epiteszeteben--uj-cikksorozat-az-epiteszforumon
10. http://jelentkezes.oroksegnapok.gov.hu/helyszinek/6201%5B%5D
11. Hegedüs Lóránt Gézáné: Beszélő templomok. A két világháború között Nagy-Budapesten létrehozott református templomok egyház-, építészet- és várostörténeti jelentősége, Budapest, 2020, 4. o.
12. http://regi.reformatus.hu/mutat/80-eves-tervek-valosultak-meg-pesterzsebeten/
13. https://pestbuda.hu/cikk/20210523_hagyomanyos_es_modern_protestans_templomok_is_epultek_a_rendszervaltozas_utan_budapesten

Források

• http://hg.hu/cikkek/varos/13610-95-eve-hunyt-el-a-nepies-szecesszio-mestere Archiválva 2020. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://est.hu/cikk/58931/100_eves_a_wekerle
• http://pestbuda.hu/cikk/20200122_bukovszki_peter_veszelyben_van_e_wekerletelep_varazsa_sok_lako_megserti_a_muemlekvedelmi_szabalyokat
• Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. és XX. században; s.n., Budapest, 1968 (Minerva zsebkönyvek)
• Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-09-4503-7, 70–81. o. (Thoroczkay Wigand Ede, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Medgyaszay István és Árkay Aladár életrajzai)
• https://szombat.org/tortenelem/magyar-zsido-epiteszek-es-a-nepies-stilus

Egyéb irodalom

• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528 , 40. o.
• Bolla Zoltán: A magyar, aki legmenőbb New York-i varietét tervezte. Bábolnay népi építészettel kezdte, Hollywood felkapott lakberendezője lett (index.hu, 2016. nov. 25.)

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap