Nyikolaj Dmitrijevics Golicin

Nyikolaj Dmitrijevics Golicin, oroszul: Никола́й Дми́триевич Голи́цын (Moszkvai kormányzóság, 1850. április 12. [a régi orosz naptár szerint március 31.] – Leningrád, 1925. július 2.) orosz nemes, herceg, miniszter és titkos tanácsos. Az Államtanács tagja és az Orosz Birodalom utolsó miniszterelnöke.

Nyikolaj Dmitrijevics Golicin
Az Orosz Birodalom miniszterelnöke
Hivatali idő 1917. január 9. – 1917. március 12.
Előd	Alekszandr Fjodorovics Trepov
Utód	Georgij Lvov
Született	1850. április 12.  Orosz Birodalom, Moszkvai kormányzóság
Elhunyt	1925. július 2. (75 évesen)  Szovjetunió, Leningrád
Szülei	Sofia Puschina Dmitry Golitsyn
Gyermekei	Alexander Golitsyn
Foglalkozás	politikus államférfi
Iskolái	Imperial Alexander Lyceum
Díjak	Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Order of Saint Anna, 1st class Fehér Sas-rend Order of Saint Stanislaus, 1st class Order of St. Vladimir, 2nd class
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Dmitrijevics Golicin témájú médiaállományokat.

Élete

Golicin herceg 1850. április 12-én született, a Moszkvai kormányzóság területén, a Golicin, más forrásokban Galicinként dokumentált orosz főnemesi családban. 1871-től különböző posztokat töltött be a Belügyminisztériumban.

1885-től Arhangelszk, 1893-tól Kaluga majd 1897-től Tver kormányzója. 1903-tól a Szenátus tagja.

1914-től titkos tanácsos, korán már élvezni kezdte a cári család rokonszenvét. 1915 májusától a Különleges Bizottság elnöke amely az orosz hadifoglyok segítésén dolgozott.

1917 januárjának elejétől a Miniszterek Tanácsának elnöke, vagyis az Orosz Birodalom miniszterelnökévé nevezték ki. A posztját ugyan az év márciusáig tarthatta meg, amikor is az oroszországi polgári forradalom elsöpörte a monarchiát. Golicin herceget elfogták és bíróság elé állították, de végül felmentették. Családjával Petrográdban maradt az októberi forradalom idején is.

Később az Állami Politikai Igazgatóság többször is letartóztatta, mondván, hogy ellenforradalmi elemekkel van kapcsolatban. 1925. július 2-án kivégezték.

Források

• Nyikolaj Golicin életrajza – hrono.ru (hozzáférés: 2012. október 29.) (oroszul)