Nyak

A nyak (latin cervix) a fejet a törzstől elválasztó anatómiai képlet. A nyak csak a szárazföldi gerincesekre jellemző, a mozgatható nyak a hüllőknél alakult ki. Felső vége elöl az állkapocs-csont és hátul a nyakszirti bütyök (condylus occipitalis), alul az első hátgerinci és az utolsó nyakcsigolya ízesülése határolja.

Anatómia

Csontos rész

A nyak a gerincoszlop elülső vége, minden emlősnél hét nyakcsigolyából álló, tagolt és mozgatható anatómiai képlet. A nyak tartja a fej súlyát és egyben védi a lefutó gerinci idegnyalábokat. A nyak a koponyától a mellső végtagok felfüggesztéséig, a vállövig tart. A nyak a törzsfejlődés során a vállöv kialakulásával különült el a gerincoszlop többi részétől, ahogyan a farokrészt is a medenceöv választja el a hátgerinctől.

A halaknál (Pisces) még nincs nyak, a kétéltűeknél (Amphybia) nem mozgatható. A nyakmozgatást a nyakszirti bütykök megjelenése tette lehetővé, mert ide rögzülnek a nyakmozgató izmok. A hüllők, madarak és emlősök nyaka minden irányban jól mozgatható, hajlékony és rugalmas képlet.

A nyak csontozata a gerincoszlop részét képező csigolyasorból áll, és a nyelvcsontból (ost hyoideum). Az utóbbi egyike azon kevés csontunknak, amik nem csatlakoznak a vázrendszer egyetlen más eleméhez sem. A nyelvcsont és a gége porcai alkotják a gége vázát.

Lágy rész

A nyak lágy részei a mozgató izmokból és két csőből, a légcsőből és nyelőcsőből állnak. Ezekhez csatlakoznak a vér- és nyirokrendszer erei.

Az izomzat négy részből áll:

Nyelvcsont feletti izmok
Nyelvcsont alatti izmok
Felületes izmok
Belső vázizmok

A nyelvcsontot körülvevő izmok kizárólag a nyelvcsont és a gége mozgatását és/vagy rögzítését szolgálják, a felületes izmok és a mély nyakizmok a vázizomrendszer részei, és a teljes nyak (ezzel a fej) mozgatását végzik. A nyakba fejizmok is benyúlnak, ezek a gerincoszlop és a csuklyás izom mögötti tarkóizmok.

Nyelvcsont feletti izmok

Állcsúcs nyelvcsonti izom (musculus geniohyoideus) A m. mylohyoideus felett vízszintesen futó izom, amely a mandibula spina mentalisán ered és a nyelvcsont testén végződik. Emeli a nyelvet. Süllyeszti az állkapcsot. Együtt dolgozik a musculus mylohyoideusszal.

Kéthasú állizom (musculus digastricus), a nyelvcsontot és gégét emelő izom.
Karc-nyelvcsonti izom (musculus stylohyoideus), a nyelvcsontot előre és felfelé mozgató izom.
Áll-nyelvcsonti izom (musculus mylohyoideus), a nyelvcsontot szintén előre és felfelé mozgató izom.

Nyelvcsont alatti izmok

Szegy-nyelvcsonti izom (musculus sternohyoideus), a nyelvcsontot és gégét lefelé mozdító izom.
Szegycsont-pajzsizom (musculus sternothyreoideus), a nyelvcsontot és gégét szintén lefelé mozdító izom.
Pajzs-nyelvcsonti izom (musculus thyreohyoideus), működése összetett: ha a szegycsont-pajzsizom rögzíti a gégét, akkor a nyelvcsontot lefelé mozdítja, ha a nyelvcsont feletti izmok a nyelvcsontot rögzítik, akkor a gégét emeli.
Lapocka-nyelvcsonti izom (musculus omohyoideus), a nyelvcsotot lefelé mozdító izom.

Felületes nyakizmok

Fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus), ami a fejet forgatja, vagy előrebillenti.
Nyakbőrizom (platysma), ami kizárólag a nyak bőrének feszítésére szolgál.

Belső vázizmok (mély nyakizmok)

Elülső hosszú fejizom (musculus longus capitis)
Elülső egyenes fejizom (musculus rectus capitis anterior)
Elülső hosszú nyakizom (musculus longus colli)
Elülső ferde nyakizom (musculus scalenus anterior)
Középső ferde nyakizom (musculus scalenus medius)
Hátulsó ferde nyakizom (musculus scalenus posterior)
Nyaki leghosszabb izom (musculus longissimus cervicis)
Feji leghosszabb izom (musculus longissimus capitis)
Nyaki csípő-bordai izom (musculus iliocostalis cervicis)
Feji féltövises izom (musculus semispinalis capitis)
Nyaki szíjizom (musculus splenius cervicis)
Feji szíjizom (musculus splenius capitis)

Források

Barcsay, Jenő. Művészeti anatómia. Corvina K. (1991). ISBN 963-13-1848-6
Kittner, Zsuzsanna (szerk.). A Csodálatos emberi test. Reader's Digest K. (2001). ISBN 963-8475-48-1

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neck című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Pallas szócikk a nyakizmokról ^{[Tiltott forrás?]}