![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Fukushima_I_by_Digital_Globe.jpg/640px-Fukushima_I_by_Digital_Globe.jpg&w=640&q=50)
Nukleáris baleset
From Wikipedia, the free encyclopedia
A nukleáris vagy radioaktív baleset a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség definíciója szerint „olyan esemény, mely jelentős következményekkel jár az emberek, a környezet vagy az infrastruktúrára tekintettel. Ide tartozik többek között minden sugárbetegség, a környezetbe kijutott magas ionizáló sugárzás vagy a reaktor védőburkának megolvadása.”[4] Elsődleges példák közé olyanok tartoznak, mikor a reaktormag megolvad, és jelentős radioaktív szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ilyen volt az 1986-os csernobili atomkatasztrófa.[5]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Fukushima_I_by_Digital_Globe.jpg/640px-Fukushima_I_by_Digital_Globe.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/24/Kashiwazaki_Kariwa-April_2011.jpg/640px-Kashiwazaki_Kariwa-April_2011.jpg)
A nukleáris balesetek hatásáról az első atomreaktor 1954-es üzembe helyezése óta viták folynak, és fontos szerepet játszanak a közvéleményben a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos félelmek kialakulásában.[6] Időközben olyan mérési technikát vezettek be, melyekkel csökkenteni lehet a balesetek esélyét, vagy minimalizálhatóak az ilyen katasztrófák során kikerülő radioaktív szennyezések mértéke. Az emberi hibafaktorral azonban mindig számolni kell, „balesetből pedig sokféle volt, eltérő hatással, köztük majdnem eltűnésekkel és katasztrófákkal.”[6][7] 2014-ig az atomerőművekben több mint 100 komoly atombaleset volt. Csernobil óta 57 baleset volt, az összes atomenergiával kapcsolatos baleset több mint 60%-ára pedig az USA-ban került sor.[8] komoly nukleáris balesetek közé tartozik a 2011-es fukusimai baleset, a csernobili katasztrófa, az 1979-es Three Mile-szigeti atomkatasztrófa és az 1961-es SL–1 baleset.[9] Az atomerőmű-balesetekben az életveszteségeken kívül olyan veszteségek is keletkezhetnek, melyek helyreállítása nagy anyagi áldozatokat emészt fel.[10]
Az atommeghajtású tengeralattjárók magtúlmelegedései és egyéb balesetei közé tartoznak a következők is: K–19 1961-ben, K–11 1965-ben, K–27 (1968)-ban, K–140 1968-ban, K–429 1970-bnen, K–222 1980-ban és K–431 1985-ben.[9][11][12] Súlyos radioaktív incidensnek számít a Kistim-katasztrófa, az angliai Windscale-tűz (az erőmű 1-es reaktoránál kigyulladt a grafit a túlforrósodott reaktorban)[13][14], a Costa Rica-i atombaleset,[15] a zaragozai radioterápiás baleset,[16] a marokkói radiációs baleset,[17] a goiâniai baleset,[18] a mexióvárosi sugárbaleset, és egy thaiföldi radioterápiás egység balesete.[19]
Az IAEA üzemeltet egy olyan oldalt, melyen szerepelnek a legújabb balesetek.[20]