![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Naim_Frash%25C3%25ABri.jpg/640px-Naim_Frash%25C3%25ABri.jpg&w=640&q=50)
Naim Frashëri
albán költő, műfordító, újságíró, politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Naim Frashëri, írói álnevén D. Keto (Frashër, 1846. május 25. – Konstantinápoly, 1900. október 20.) albán költő, író, műfordító, újságíró, politikus, az albán nemzeti mozgalomban(wd) vezető szerepet vállaló Frashëri fivérek középső tagja, Abdyl öccse és Sami Frashëri bátyja. Az albánok nagy nemzeti költője („az albán Petőfi”), a nemzeti romantika korszakának legnagyobb hatású, az albánok nemzeti egységéért hazafias lírával küzdő alakja, a korszerű albán irodalmi nyelv egyik megteremtője. Életművének hatása számottevő a 20. század elejétől felnövekvő albán költőnemzedékek művészetére.
Naim Frashëri | |
![]() | |
Született | 1846. május 25.[1][2] Frashër, Oszmán Birodalom |
Elhunyt | 1900. október 20. (54 évesen)[1][2] Konstantinápoly, Oszmán Birodalom |
Álneve | D. Keto |
Állampolgársága | oszmán |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Halál oka | betegség |
Sírhelye | Frashër |
Írói pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Jellemző műfajok | líra |
Irodalmi irányzat | romantika |
![]() | |
Naim Frashëri aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Naim Frashëri témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![]() | Nem tévesztendő össze Naim Frashëri (színművész) (wd) (1923–1975) albán színésszel. |
Dél-albániai bektási család sarja volt. Élete során mindvégig az Oszmán Birodalom köztisztviselője volt, először albán területen, majd az 1870-es–1880-as évek fordulójától Konstantinápolyban. A Porta szolgálata nem tántorította el attól, hogy az oszmán érdekekkel szemben az albán nemzeti felemelkedés ügyét szolgálja: egyik vezéralakja volt az albán hazafiak szervezte Sztambuli Bizottságnak(wd), segítette az albán nyelvű könyvkiadás ügyét, előmozdította hazafias és irodalmi társaságok alapítását, albán tannyelvű iskolák megnyitását. Ennél jelentősebb szolgálatot tett az albán öntudat megerősödésének költészetével. Hazafias verseiben hol lázas hévvel az ellenállásra és harcra buzdított, hol megkapó idillekben ecsetelte az albán vidék szépségét, az albán életmód tisztes egyszerűségét. A délalbán népnyelvből merítve megújította az albán irodalmi nyelvet, addig ismeretlen formanyelvi és prozódiai megoldásokat szólaltatott meg anyanyelvén. Költői munkásságának kiemelkedő darabjai a Shqipëria (’Albánia’) című hazafias szózat (1880), a Bagëti e bujqësija (’A jószág és a földművelés’) című pásztorköltemény (1886), a bektási hagyományokban megfogant Qerbelaja (’Kerbela’) című vallásos epikus költemény (1898), valamint a Kasztrióta György albán fejedelem hőstetteit, török ellenes harcait megéneklő, Istori’ e Skënderbeut (’Szkander bég históriája’) című hősköltemény (1899). Anyanyelve mellett perzsa és görög nyelven is írt verseket.