Németország vasúti közlekedése
From Wikipedia, the free encyclopedia
Németország vasútja 1990 óta egyfolytában az érdeklődés középpontjában áll. Először a megszűnt Német Demokratikus Köztársaság vasútjait kellett felhozni nyugati szintre. Ez hosszú és fájdalmas folyamat volt. Noha ebből a lakosság leginkább a vonalmegszüntetésekre emlékszik, nem ez volt a fő változás. Az NDK szállítása ugyanis nagyrészt a vasútra épült. Az egyesítés után a teherszállítás volumene a gyárak megszűnése és a közúti közlekedés gyors térnyerése miatt jelentős mértékben visszaesett.
Németország | |
ICE vonatok találkozása Németországban | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | Deutsche Bahn |
Infrastruktúra-kezelő | DB Netze |
Fő üzemeltetők | fő szócikk: Üzemeltetők |
Statisztika | |
Utasok száma | 1,7 milliárd fő[1] évente |
Felmérés éve | [[2006, 2008]] |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 41 896[2] km |
Villamosított vonalak | 20 140[3] km |
Nagysebességű vonalak | 1571[4] km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
1435 mm | 41 641[3] km |
1000 mm | 75[3] km |
750 | 180[3] km |
Áramrendszer | |
Fő áramrendszer | 15 kV 16,7 Hz AC |
15 kV 16,7 Hz AC | 20 053[3] km |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németország témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nyugatról az infrastruktúra fejlesztésére érkezett pénz bámulatos változást hozott. Mára szinte a teljes hálózat átépült és a pályákon a legkorszerűbb motorvonatok futnak. A vonatok sebessége ugyan eléri a nyugati tartományok szintjét az átépített vonalakon, azonban a vonatból mégis más látszik. Az állomások jelentős részét bezárták, a mellékvágányokat felszedték, a rendező pályaudvarokat megszüntették. A megüresedett épületek ablakait bedeszkázták, vasutasok tömegét bocsátották el a munkanélküliség által leginkább sújtott térségekben. Mindeközben a be nem zárt vonalakon szinte kivétel nélkül óránként járnak a vonatok, sokszor mindössze egy mozdonyvezetővel, kalauz nélkül. Pénztárak a kisebb helyeken mutatóban sincsenek, azonban minden megállóba jut legalább egy jegykiadó automata, vagy a vonat viszi magával e szerkezetet.
Nyugat-Németországban nem ilyen látványos a változás. Ott ugyanis évtizedek alatt, fokozatosan jutottak el arra a szintre, ahol lényegében megszűnt az állomásokon a tehervagonok ki- és berakodása, és megnőtt a személyvonatok száma. Végső soron a német vasút él, a személyvonatoknak hála, szinte teljes kapacitását ki is használja.
Az ország vasúthálózatának teljes hossza 41 896[5], amelyből 41 641 km normál nyomtávú. Ebből 20 053 km villamosított 15 kV 16,7 Hz-cel. Található továbbá 75 km 1000 mm-es és 180 km 760 mm-es nyomtávú pálya is.[3] A kétvágányú pályák aránya magas, és vannak négyvágányú szakaszok is.
Németországban üzemel Európa legfiatalabb járműállománya. A vasúti járművek átlagéletkora mindössze 16 év, ami néhány éven belül a további beszerzéseknek hála további 8 évvel csökkenhet.[6]