Morális pánik
From Wikipedia, the free encyclopedia
A morális pánik kifejezés arra a jelenségre utal, amikor egy – a média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatási stílusa révén könnyen azonosíthatóvá tett – csoport vagy egy bizonyos csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul az emberekben. Ez igen erős autoritatív megoldásokat sürgető közhangulatot alakít ki, melyre a hatóságok törvényi szigorításokkal válaszolnak. A fokozott intézményi és közfigyelemhatásra növekszik a jelenség regisztrált eseteinek száma, így legitimálva a rend helyreállítása érdekében tett lépéseket. A morális pánik nyomot hagyhat a társadalom jogrendszerén, a társadalmi rend fenntartásával megbízott intézmények eljárásain, a társadalmi normák rendszerén. A folyamat során alkotott szimbolikus képzetek beépülnek a társadalmi hiedelemrendszerbe, az itt kialakult népszerű képek leegyszerűsítő magyarázatot biztosítanak a társadalmi rendről szóló laikus elképzelések számára.
A fogalom megalkotója Stanley Cohen 20. századi angol filozófus és szociológus.
Minden morális pániknak van bűnbakja, aki valós, lehet ez személy vagy csoport.
Több elmélet is ismert kialakulásával kapcsolatban:
- Az érdekcsoport elmélet szerint saját szorongásaik miatt kelt morális pánikot a média, valamint egyes érdekcsoportok.
- Az elit-elmélet szerint morális pánikot az elit (papok, uralkodók, nemesek) generál, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról.
- A grassroots-elmélet szerint a közösség valódi szorongása jelenik meg morális pánik formájában, melyet a média felnagyít.
A morális pánik fogalmának értelmezésén keresztül juthatunk el a latens félelem fogalmának megértéséhez is.