A szent misztériumok olyan természetfeletti jelenségek területei, amelyek egy istenséggel vagy vallási meggyőződéssel és gyakorlattal kapcsolatosak.
Az ókorban a misztérium szót használták bizonyos ezoterikus tanok megjelölésére vagy bizonyos szertartásokra, amelyeket például a magánéletben is végeztek, vagy amelyek jelentését csak a beavatottak ismerték.[1] A korai keresztények nyelvén a misztériumok azok a vallási tanítások voltak, amelyeket gondosan óvtak a profán világ tudásától.[1]
A görög eredetű szó (müsztérion), jelentése: titok. A görög müein (= bezárni) szóból származik.[2]
Az ókori görög vallásban és filozófiában mindenekelőtt azt jelöli, ami egy istentapasztalatban titokzatos és kimondhatatlan, valamint azt, amit nem szabad átengedni a nyilvánosságnak. [3]
Misztériumoknak nevezték azokat a mágikus szertartásokat, amelyeket a legnagyobb titokban hajtott végre a beavatottak csoportja egy isten vagy istennő tiszteletére, hogy vele egyesüljenek.
Olyan dogma, amely teljes egészében meghaladja az ember értelmét. Az ember a teológia szerint saját erejéből a misztériumot soha fel nem ismerné, s ha a kinyilatkoztatás révén értesül róla, azt megérteni képtelen. Ilyen például a Szentháromság dogmája. [4]
A misztérium középkori vallásos tárgyú színdarabot is jelöl, amelyet kezdetben a templomi szertartás részeként latinul, később a templomokon kívül anyanyelven a papok, az iskolások vagy a felnőttek adtak elő.[4]
A misztérium szót az újlatin nyelvet beszélő népek használták a középkorban, társítva a vallásos színjátékok megnevezésére. A magyar nyelvben megfelelője a misztériumjáték vagy misztériumdráma.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
