MiG–9

A MiG–9 (NATO-kódja: kezdetben Type 1, később Fargo) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurevics-tervezőirodában (OKB–155) közvetlenül a második világháború után kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép. A fejlesztés során I–300 volt a típusjele, a tervezőirodában az F gyártmányjelzést is használták. Az első szovjet sugárhajtású vadászrepülőgépek közül a MiG–9 emelkedett elsőként a levegőbe 1946. április 24-én. Sorozatgyártása 1946–1948 között folyt Kujbisevben az 1. sz. repülőgépgyárban, ez idő alatt 602 darab készült. 1946-ban rendszeresítették és az 1950-es évekig állt szolgálatban. Átmeneti típusnak számított a második világháborús légcsavaros vadászrepülőgépek és az 1950-es években megjelent, nagy sorozatban gyártott sugárhajtású vadászrepülőgépek – pl. a MiG–15 – között.

MiG–9
A monyinói repülőmúzeumban kiállított MiG-9
Funkció	vadászrepülőgép
Gyártó	Kujbisevi Repülőgépgyár
Tervező	OKB–155 (Mikojan–Gurevics)
Sorozatgyártás	1946–1948
Gyártási darabszám	602
Fő üzemeltetők	Szovjetunió, Kína
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1946. április 24.
Szolgálatba állítás	1946
Szolgálatból kivonva	1950-es évek
Háromnézeti rajz
A MiG–9 oldalnézeti és felülnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–9 témájú médiaállományokat.

Története

Alkalmazása

Harcászati és műszaki jellemzői

Műszaki adatok

Források

• Yefim Gordon: Early Soviet Jet Fighters, Midland Publishing, Hinkley, ISBN 1-85780-139-3, pp. 8–46.

Külső hivatkozások