Mejdúmi piramis
ókori egyiptomi sír / From Wikipedia, the free encyclopedia
A mejdúmi piramis (arabul: هرم ميدوم (haram Majdúm); más néven: álpiramis, hamis piramis (arabul: el-Harám al-Kaddáb), összeomlott piramis; feltételezett ókori nevén: Men mer, azaz Szilárd/Tökéletes piramis) az egyik legrégibb piramis. Valószínűleg Huni fáraó kezdte el az építését, majd fia, Sznofru folytatta. Az építkezés azonban megrekedt, mivel az épület instabillá vált, így soha nem használták temetkezési helyként.
Mejdúmi piramis | ||||
Építtető: Huni és/vagy Sznofru | ||||
Ókori neve | ||||
Típusa | lépcsős piramis valódira kiegészítve | |||
Magassága | tervezett: 118 méter tényleges: 91,65 méter jelenlegi: 65 méter | |||
Alap élhossza | 147 méter | |||
Oldalak dőlésszöge | 51° 50’ 35’’ | |||
Anyaga | helyi mészkő, asszuáni gránit, turai mészkő | |||
Szatelliták száma | 1 | |||
Kamrák száma | 2 | |||
Elhelyezkedése | ||||
é. sz. 29° 23′ 17″, k. h. 31° 09′ 25″29.388056, 31.156944 |
Memphisz és a memphiszi nekropolisz | |
Világörökség | |
A mejdúmi piramis, Huni piramisa | |
Adatok | |
Ország | Egyiptom |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, VI |
Felvétel éve | 1979 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 23′ 18″, k. h. 31° 09′ 25″29.38833333, 31.15694444 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mejdúmi piramis témájú médiaállományokat. |
Arab nevét onnan kapta, hogy valójában egy, a Dzsószer-piramishoz hasonló lépcsős piramisról van szó, amelyet elődjétől eltérően elkezdtek sima mészkőlapokkal burkolni: az eredeti tervek szerint egy 118 méter magas, gúla alapú építményt akartak létrehozni. Valódi magassága végül csak 91,65 métert ért el, de így is a legmagasabb épület volt a világon Sznofru következő piramisának, a tört falú piramisnak az elkészültéig. Sznofru első saját piramisa sem hozott sikert, a tört falú piramis is hibás konstrukciónak bizonyult, ellenben az már valódi piramisnak indult. Az első, sikeresen fölépített valódi piramis végül Sznofru 105 méter magas vörös piramisa lett.
A mejdúmi piramis minden hibája ellenére fontos a piramisépítések és az építészet történetében, hiszen ez az első próbálkozás a sima oldalfalú síremlékek építésére, emellett pedig óriási vállalkozásnak számított a néhány évvel korábban elkészült, akkor teljesen újnak számító és méreteivel is minden mást fölülmúló Dzsószer-piramisnál majdnem kétszer magasabb épület terveinek a kidolgozása. A mejdúmi piramis felső része végül összeomlott, de ma is rendkívül látványos és 65 méteres jelenlegi magasságával is lenyűgöző és szokatlan látványt nyújt a szemlélődők számára.