Megújuló energiaforrások Kínában
From Wikipedia, the free encyclopedia
A megújuló energiaforrások Kínában segítenek a gazdaság átalakításában és az energiabiztonság elérésében. Kína gyorsított ütemben halad a megújuló energiaforrások kiaknázásában.[1] Kína elektromos energiája 16%-ban megújuló energiaforrásokból származott 2006-ban. A világ legnagyobb számú vízerőműveivel rendelkezik.[2] Az üzembe helyezett vízerőművei teljesítménye elérte a 145 000 megawattot 2007-ben. 2010-re a 190 000 MW teljesítményt tűzte ki maga elé Kína.[3] A kínai gazdaságélénkítő csomag stratégiájának része, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak, olyan erőműveket építsenek, melyek zöld energiát termelnek.[4] A Tsinghua Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénerőművek használatát jelentős mértékben csökkentik és szélerőművekkel kezdik azokat helyettesíteni.[5]
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
2007. április 6-án a Gansu Dang-folyó vízerőmű projektjét Tiszta Fejlesztési Mechanizmusként jegyezték, összhangban a Kiotói jegyzőkönyv követelményeivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) felé.[6]
A projekt nyolc vízerőmű építéséből és üzemeltetéséből áll, melyek kapacitása 35,4 MW. Éves szinten 224 040 000 KWh[forrás?] energiát állít elő. A projekt Dang városában kapott helyet, mely a kínai Gansu tartományban van. A Gansu Dang vízerőművének projektjébe 2004. november 1-jén kezdett bele a (Csia Jü-küen) Jiayuguan City Tongyuan Hydropower Co.[7]
2006-ban 10 000 MW teljesítményű vízerőművet állítottak üzembe Kínában. A Nemzeti és Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyott tizenhárom bővítési projektet 2006-ban, mely 19 511 MW energiát fog termelni. Az új vízerőmű projekteket 2006-ban hagyták jóvá, ugyanebben az évben hozzá is kezdtek a Jinsha-folyó 6000 megawattos Xiangjiaba Vízerőműjének, a Yalong-folyó 4800 megawattos Mianpi gátjának, a Lancang-folyó 1750 megawattos Jinghong gátjának-, a Beipan-folyó 1040 megawattos Guangzhao gátjának és a Wu-folyó 1000 megawattos Silin gátjának építéséhez. 2005-ben a következő projekteket hagyták jóvá és kezdték kivitelezni: a Jinsha-folyó 12600 MW-os Xiluo Vízerőműve, a Sárga-folyó 4200 megawattos Laxiwa Vízerőműve, a Yalong-folyó 3600 megawattos Mianpi gátja (első fázis).[8]
Kínát számos kritika éri, melyek szerint a megújuló energiaforrások kiépítése nem tud lépést tartani a megnövekedett ipari termeléssel és a növekvő népszerűségnek örvendő kriptovaluta bányászattal.[9] Az egész Bitcoin-hálózat energiaigénye hozzávetőleg 121 TWh, melynek közel 40%-át Kína biztosítja. 2021 márciusától bizonyos régiókban betiltják a szénből származó energiákkal való bitcoin bányászatot.[10]