Mascarenhas-szigetcsoport

A Mascarenhas-szigetcsoport az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre található, a déli szélesség 20° tájékán, a keleti hosszúság 57° és 58° fok között. Három nagyobb sziget (Mauritius, a Franciaországhoz tartozó Réunion és a Mauritiushoz tartozó Rodriguez-sziget), valamint egy sor kisebb szirt és sziget tartozik a csoportba. A szigetcsoport a nevét Pedro Mascarenhas (c. 1484–1555) portugál felfedezőről kapta.

Madagaszkár és környéke

„Indiai-óceáni francia szigetek”:	Egyebek: MZ – Mozambik
1. Bassas da India	MG – Madagaszkár
2. Európa	KM – Comore-szigetek
3. Glorioso-szigetek	YT – Mayotte
4. Juan de Nova	RE – Réunion
5. Tromelin	MU – Mauritius
Madagaszkártól északra, a déli szélesség 10° tájékán a Seychelle-szigeteket látni.

Mascarenhas-szigetcsoport
Közigazgatás
Ország	Franciaország, Mauritius
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Indiai-óceán
Nagyobb szigetek	Réunion, Mauritius és Rodriguez
Terület	4481 km²
Tengerszint feletti magasság	3069 m
Legmagasabb pont	Piton des Neiges
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
Mascarenhas-szigetcsoport Pozíció az Indiai-óceán térképén
d. sz. 20° 12′, k. h. 57° 45′-20.2, 57.75
A Wikimédia Commons tartalmaz Mascarenhas-szigetcsoport témájú médiaállományokat.

Kisebb szigetek

Mauritius északi partjához közel található a háromszög alakú Tüzérzug-sziget, tőle nem messze a Lapos-sziget. A Kígyók szigete és az egyedi, endemikus élővilágáról híres Kerek-sziget valószínűleg tévedésből kapta nevét: a Kígyók szigete ugyanis kerek, és nem élnek rajta kígyók, a Kerek-szigeten pedig él két, sehol máshol elő nem forduló boafaj, az viszont egyáltalán nem kerek.

Keletkezésük

A szigetek vulkáni eredetűek: tufa- és lávakőzetek építik fel őket. A legtöbb vulkán már kialudt, de a Rodriguez-szigeté még működik. A nagyobb szigeteket atollok övezik (és több kisebbet is).

Éghajlat

A Baktérítő közelében fekvő szigetek éghajlata alapvetően mediterrán, de szigetek méretétől és tengerszint feletti magasságtól függően az esős trópusitól a száraz, csaknem sivatagi klímán át a mediterrán jellegűig változik. Csapadékviszonyaik szélsőségesen különbözőek: így például Mauritius délkeleti részén az évi csapadékmennyiség 4000 mm körül van; a sziget északnyugati részén körülbelül 1000 mm, a közeli Rodriguez-szigeten pedig sokszor évekig nem esik az eső.

Élővilág

A szigeteken azok felfedezéséig endemikus fajok sokasága fejlődött ki (főleg madarak és hüllők); ezek harmadát-felét (köztük az oktalanul kipusztított állatok szimbólumává vált, mauritiusi dodót) már kiirtották. A maradék őshonos fajok többsége is végveszélybe került; elsősorban a betelepített kutyák, macskák, mongúzok, majmok, patkányok, nyulak és kecskék pusztítása, másrészt az élőhelyeiket felszámoló cukornád-ültetvények miatt.

Jellemző bennszülött növény a parti szavannákon és a hegyi esőerdőkben elterjedt orsópálma (Hyophorbe verschaffeltii).

Irodalom

• Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok (Gondolat, 1986)

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap