(1880–1957) magyar jogász, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Marton Géza (Lovasberény, 1880. március 9. – Budapest, 1957. december 27.) magyar római és polgári jogász, az MTA tagja (levelező: 1939).
Marton Géza | |
Született | 1880. március 9.[1] Lovasberény |
Elhunyt | 1957. december 27. (77 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | jogász, jogtudós, jogtörténész |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1957) |
Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-1-19/20)[2][3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marton Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nem található szabad kép.(?) | |
Marton Géza |
Apja a református egyház alkalmazottja, egyik bátyja, Marton Lajos a budapesti Református Teológiai Akadémia tanára volt. Hazai jogi tanulmányok után Párizsban elvégezte a Cours du droit Romain-t, ahol Levy-Bruhllel kötött barátságot, illetve Girard munkásságával ismerkedett meg. A francia jogi romanisztika mellett Pauer Imre Rudolf etikai előadásai voltak hatással későbbi pályájára. 1907-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Szászy-Schwarz Gusztáv ajánlása alapján a máramarosszigeti jogakadémia római jogi tanára lett. 1911-ben a budapesti egyetemen magántanárként habilitált, opponense Szentmiklósi (Kajuch) Márton volt. 1919-től a kecskeméti református jogakadémián volt tanár. 1921-től a debreceni, 1937–1957 között pedig a budapesti tudományegyetemen volt a római jog professzora.
Viszonylag keveset publikált, de a jogászképzéssel és az oktatás reformjával sokat foglalkozott. Kutatásai a római jog és a polgári jog általános kérdései mellett érintették a büntetőjog és a deliktuális felelősség kérdését is. A kártérítéssel kapcsolatos kutatásai nemzetközi viszonylatban is jelentősek, több munkája idegen nyelven is megjelent. Munkatársa volt a Szladits-féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munkának is. 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
Zlinszky János szerint „a magyar romanisztika és civilisztika egyik legnagyobb alakja, méltó tanítványa Szászy-Schwarz Gusztávnak és Grosschmid Béninek”.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.