diplomáciai képviselet, nagykövetség From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország bukaresti nagykövetsége 1921 óta működik Románia fővárosában (1954-ig követségként). A nagykövetséghez tartozik az ugyancsak nagymúltú kolozsvári és a 2006-ban nyílt csíkszeredai főkonzulátus.[1] A nagykövetség 2019-ben a strada Jean-Louis Calderon 63-65 szám alatt van, nagykövetünk 2013 óta Zákonyi Botond.
Magyarország bukaresti nagykövetsége | |
Rangja | nagykövetség |
Küldő ország | Magyarország |
Fogadó ország | Románia |
Alapítva | 1921. január |
Vezető | Zákonyi Botond |
Beosztása | magyar nagykövet Romániában |
Irányítószám | 020034 |
Település | Bukarest |
Ellenkező képviselet | Románia budapesti nagykövetsége |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 26′ 32″, k. h. 26° 06′ 16″ | |
Magyarország bukaresti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID |
A nagykövetségek általános feladatkörének megfelelően a bukaresti misszió a két ország kapcsolatainak egyik legfontosabb intézménye, feladata a mindenkori magyar kormányok politikájának képviselete a fogadó országban. A konzuli szolgálat – mely a romániai nagykövetségétől eltérő helyszínen működik – feladata az állampolgárok ügyeinek intézése: útlevelek pótlása, beutazási engedélyek, haláleseti intézkedés stb.
1918 előtt az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatái képviselték a magyar érdekeket Romániában, azonban a két ország egyre romló viszonya, majd Románia hadbalépése az antant oldalán a képviselet felszámolásához, és a diplomaták kiutasításához vezettek. A monarchia utolsó nagykövete a cseh származású Ottokar Czernin (később a monarchia külügyminisztere), első titkára a magyar Csáky Imre volt. A diplomaták 1916 őszén távoztak Romániából.[2][3] A Magyar Királyság 1921 januárjában nyitotta meg követségét,[4] első magyar követi kinevezésre 1921 nyarán került sor, amikor Rubidó-Zichy Iván lett a bukaresti magyar misszió vezetője (követi címét már 1920 végén megkapta).[5] A követség a strada Boteanu 4. szám alatt volt. 1921 decemberében érkezett Bukarestbe Aichhorn Richárd hivatalvezető, hogy a repatriálási ügyeket segítse az engedélyek kiadásával a kolozsvári útlevélhivatalban. Ő ilymódon a későbbi kolozsvári konzulátus első vezetője volt.[6]
A két világháború közti időszak meghatározó követe volt Bárdossy László, a háborús bűneiért kivégzett későbbi miniszterelnök, akit 1934. október 24-én neveztek ki Magyarország bukaresti követévé,[7] ahol nagy tudása és korrekt viselkedése miatt a románok is tisztelettel és elismeréssel kezelték. A pozíciót külügyminiszteri tisztségbe lépéséig, 1941-ig töltötte be. A követség 1936-ban költözött át (akkori nevén) a strada Gogu Cantacuzino 65-be. Az utca neve időközben Jean-Louis Calderonra változott, de a követség mindmáig ugyanott van. A román kiugrás előtti utolsó nagykövetünk Hertelendy Andor volt, akit 1944 elején neveztek ki[8] és augusztus 14-én mentettek fel.
A második világháborút követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1945 augusztusában szorgalmazta, hogy Romániában követséget nyissunk. A követi poszt betöltésére a Magyar Kommunista Párt is bejelentette igényét. A követség végül 1947. november 11-én nyílt meg, első vezetője Gyöngyössy István lett mint ügyvivő, első követünk pedig a kommunista Széll Jenő 1948. március 3-tól.[9] Nagykövetséggé 1954. január 18-án emelték az intézményt, első nagykövetünk Pataki László, a rendszerváltás utáni első nagykövetünk pedig Rudas Ernő volt.
A 20.-21. század során hullámzóan alakuló magyar-román kapcsolatok hatásának mindig is szimbolikus helyszíne volt nagykövetségünk – hasonlóképpen Románia budapesti nagykövetsége is. Az évtizedek alatt számos tüntetés, bombariadó, de demonstratív szimpátiatüntetés is volt már az épület előtt. Így például 1990-ben a román média által felheccelt ezres nagyságrendű tömeg követelte, hogy a román-magyar határok ne változzanak meg. Szűts Pál nagykövet fogadta a tüntetők képviselőit és tájékoztatta őket, hogy határmódosításról nincs szó a két ország kapcsolatában, mire maguk a tüntetők hívták ki a román televíziót, hogy adjon hírt a helyzetet tisztázó magyar álláspontról.[10] 2011-ben a Magyarországon akkor bevezetni tervezett új médiatörvény ellen demonstráltak – magyar kollégáikkal szolidaritást vállalva – román újságírók,[11] egy évvel később azonban már román szélsőségesek tüntettek Füzes Oszkár akkori nagykövetnek a székely autonómiatörekvéseket támogató megszólalása miatt.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.