a mérés tudományos ismeretköre From Wikipedia, the free encyclopedia
A méréstudomány vagy méréstan (metrológia) a mérés tudományos ismeretköre. Az ide tartozó elvek, módszerek ismerete és normák tudatos és következetes alkalmazása biztosítja a mérési eredmények széles körű felhasználhatóságát és kölcsönös elfogadhatóságát.
A méréstudomány tárgykörébe minden beletartozik, ami a méréssel kapcsolatos, legyen az a mérési eljárás megtervezése, lefolytatása vagy az eredmények elemzése.
Metrológia másik jelentése mértéktörténet. Ebben az esetben a mértékek történetével, kialakulásával foglalkozó történelmi segédtudományt értjük alatta. Feladata, hogy a különböző korokban használt mértékegységeket a mai ember számára összehasonlíthatóvá és valóssá tegye.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[1] feladata mindhárom területet átfogni
Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása. Lásd bővebben: mérés
A mérőeszköz önmagában vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz.
Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz, például: súly, mérőedény (egy vagy több értékű, skálázott vagy skála nélküli), etalon ellenállás, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, anyagminta. Az adott mennyiség referenciamennyiségnek nevezhető. A mérendő fizikai jelenségek szerint a mértékeknek több fajtája van: hossz- föld- illetve területmértékek, űrmértékek három alfaja (híg, száraz, térfogat) súly- és darabmérték. Ezek együttese a mértékkészlet.
Az egyazon fajtához tartozó egyes mértékegységek között olyan konkrét összefüggés is létezhet, hogy az egyik a másikból származtatható, egyik a másikkal kifejezhető. E mértékek rendszert alkotnak.
A mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, egységesíteni igyekeznek a mértékeket, kialakítják a szervezetet, és ellenőriztetik a végrehajtást.
A mértékrendszerek kialakulását a valós igények kényszerítették ki, egyrészt az emberek egymás közötti kapcsolataiban a mindennapi élet követelményei (mezőgazdaság ipar, kereskedelem fogalmainak mértékegységeinek meghatározása), másrészt társadalmi állami szervezetek kialakulása (törzsi területek, birtokhatárok, adók, honvédelemmel kapcsolatos fogalmak és mértékek meghatározása). A fejlődés előre haladtával egyre fontosabbá vált az egységesítés illetve a mértékek összehasonlíthatósága.
Magyarországon az első országos földmérés a török elleni fölszabadító harcok után 1601-ben kezdődött, ekkor még bevallásos módszerrel, a helyben szokásos mértékekkel jelölve a nagyságot. Az 1607-ben induló úrbéri rendezés során is csak a problematikus esetekben mértek, egyébként bevallás volt. II. József kataszteri munkálatánál (1786) mérnek először ölrúddal és mérőlánccal, és területmértékben (négyszögöl, hold) állapítják meg a nagyságot. A rendelkezés érvénytelenítése után ismét bevallás közli az adatot. Csak 1849-ben a földadó ideiglenes rendelete vezeti be ismét a tényleges földmérést, de ezt már mérnökök végzik geodéziai módszerekkel.
A mérésüggyel kapcsolatos törvények, uralkodói intézkedések még a szóbeliség korában születtek, és a hagyomány ereje, a szokástörvény tartatta meg évszázadokon keresztül azonos nagyságban. Egészében először Werbőczy István hármaskönyve (1517) tartalmazza a földmérés mértékeit. A kereskedelem mértékről elsőnek Zsigmond magyar király 1405 1. dekrétuma rendelkezik: elrendeli, hogy e mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Az idők folyamán számos törvény és rendelkezés törvény született a mértékekre alkalmazásukra ellenőrzésükre. Ilyenek pl. Mária Terézia úrbéri rendelete (1767), II. József rendelete az ország kataszteri felméréséről. Számos helytartótanácsi rendelkezés született, és a magyar országgyűlés is több mértéktörvény javaslatot tesz (1790,1793, 1807, 1813,1825,1825,1841,1843,1844) A méterrendszer behozatalát Magyarországra 1860-ban kezdik előkészíteni. És ez a munka 1874-ben fejeződik be. 1876. január 1.-i hatállyal vezeti be az 1874. évi VIII. tc. a francia eredetű, de nemzetközileg egységes, Európában már sokfelé alkalmazott, ma is használt decimális mértékegységrendszert. Az 1874-es törvény előkészítésében fontos szerepet játszott Kruspér István, aki később, 1878-tól 1894-től az Országos Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője is volt. Az Országos Mérésügyi Hivatal jogutódja 2007 óta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[2]
A méréstechnikában használatos kifejezések jegyzéke a vocabulaire international de métrologie, VIM[5] magyar–angol, illetve[6] angol–francia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
