Márai Sándor
(1900–1989) magyar író, költő, újságíró / From Wikipedia, the free encyclopedia
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[9] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai Sándor | |
Az 1940-es évek elején | |
Született | Grosschmid Sándor Károly Henrik 1900. április 11.[1][2][3][4][5] Kassa[6] |
Elhunyt | 1989. február 21. (88 évesen)[1][2][3][5] San Diego[7] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Matzner Ilona (1923. április 17. – )[8] |
Szülei | Grosschmid Géza |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Írói pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Jellemző műfajok | próza, líra, dráma, újságírás |
Alkotói évei | 1918–1989 |
Első műve | Emlékkönyv |
Fontosabb művei | |
Hatottak rá | Thomas Mann, Krúdy Gyula, Joseph Roth |
Márai Sándor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Márai Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott, a Horthy-rendszer és a szélsőjobboldal legnagyobb kritikusai között tartották számon. Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jobboldal mellett a baloldal szélsőséges megnyilvánulásait is hevesen kritizálta. Ugyanis Márai a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.