Lisztérzékenység
From Wikipedia, the free encyclopedia
A lisztérzékenység (más néven cöliákia, gluténszenzitív enteropátia vagy nem trópusi sprue) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető.[1][2] A lisztérzékenység név némiképp félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem kizárólag a búzalisztben fordul elő. Továbbá a beteg nem minden lisztre érzékeny; és az érintett gabonákat más formákban sem fogyaszthatja. A kórkép továbbá nem tévesztendő össze a búzával szembeni allergiával, mely a búzafehérjékre adott akut reakció, ami súlyos esetben anafilaxiához vezethet.[3]
Nem tévesztendő össze a következővel: nem-cöliákiás gluténszenzitivitás. |
Lisztérzékenység | |
Szinonimák | Cöliákia, gluténszenzitív enteropátia, nem trópusi sprue |
Angolul | Coeliac disease, celiac sprue |
Osztályozás | |
BNO-10 | K90.0 |
BNO-9 | 579.0 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
OMIM | 212750 |
DiseasesDB | 2922 |
MedlinePlus | 000233 |
eMedicine | med/308 |
MeSH ID | D002446 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztérzékenység témájú médiaállományokat. |
A cöliákiát az egyes prolamin fehérjékkel szembeni immunológiai intolerancia okozza az arra genetikailag hajlamos egyénekben.[4] Ezek közé tartozik a búzában található gliadin, a rozsban előforduló szekalin, vagy az árpában jelen lévő hordein, amelyek a glutén alkotóelemei. Ezek a fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek,[5] majd a bélbe jutva a szöveti transzglutamináz enzim módosítja őket és az immunrendszer aktiválásán keresztül helyi gyulladásos reakciót okoznak, ami hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a felszíváshoz rendelkezésre álló nyálkahártya felület.[6] A tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki.[7]
Elsősorban a vékonybél kezdeti szakasza sérül, de lehet az elváltozás kiterjedtebb is. A jellemző tünetek közé különböző emésztőszervi panaszok tartoznak, pl. hasmenés, vagy épp székrekedés, puffadás. Felnőttekben a testsúly csökkenése, míg gyermekkorban a súlygyarapodás elmaradása is felhívhatja a figyelmet a kórképre. A betegség ezek mellett egyéb általános tünetekkel is járhat (pl. fáradékonyság, rossz közérzet stb.), de lehet teljesen tünetmentes is.[6] Kezeletlen betegség esetén fokozódik a vékonybélben előforduló rosszindulatú tumorok kockázata is.[8]
A lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható, az egyedüli hatásos kezelés az életen át tartó gluténmentes diéta, mellyel a beteg tünetmentessé tehető, illetve az idejében kezdett diétával jelentősen csökkenthető a kórképpel járó egyéb szövődmények kockázata is (pl. meddőség, tumorok).[9][10]
A lisztérzékenység előfordulása az egyes földrajzi régiókban jelentős különbségeket mutat, becslések szerint a világ népességének kb. egy százalékát érinti.[11] Világnapja május harmadik vasárnapja (2015-ben május 17-re, 2016-ban május 15-re esett, 2017-ben május 21-én volt.).