Lilatönkű pereszke

	A lilatönkű pereszke; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Lilatönkű pereszke
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Tricholomataceae;
Nemzetség:	Lepista;
Tudományos név
	Lepista personata; (Fr.) Cooke
Szinonimák
	Lepista saeva; Clitocybe saeva; Tricholoma amethystinum; Tricholoma personatum; Tricholoma personatum f. minor; Tricholoma personatum var. anserina; Tricholoma personatum var. saevum; Tricholoma saevum; Rhodopaxillus personatus; Rhodopaxillus saevus; Agaricus anserinus; Agaricus personatus β saevus
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lilatönkű pereszke témájú médiaállományokat és Lilatönkű pereszke témájú kategóriát.

A lilatönkű pereszke vagy lilatönkű tölcsérpereszke (Lepista personata) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában honos, réteken, füves helyeken élő, ehető gombafaj.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...

Bezárás

A lilatönkű pereszke kalapja 5-15 cm széles, alakja kezdetben domború, majd széles domborúan, majdnem laposan kiterül. Széle sokáig begöngyölt marad, idősen szabálytalan, hullámzó. Színe bőrbarna, bézs, halványbarnás, felülete sima vagy bársnyos.

Húsa vastag, puha, színe fehéres. Íze és szaga kellemes gombaíz és -szag.

Sűrű lemezei pereszkefoggal tönkhöz növők. Színük fehéres vagy világos kalapszínű.

Tönkje 3-6 cm magas és 2-3 cm vastag. Bunkó alakú. Színe ibolyáslila, idősödve kifakulhat. Felülete szálas, pikkelyes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, felülete enyhén szemcsés, mérete 6-8 x 4,5-5 µm.

Hasonló fajok

A mérgező retekszagú kígyógombával, a nem ehető kék pókhálósgombával és az ehető illatos- és lila pereszkével téveszthető össze.

Gyors adatok

Bezárás

Európában honos. Magyarországon helyenként gyakori.

Réteken, legelőkön, erdőszéleken, füves helyeken él, néha kiterjedt boszorkányköröket alkot. Október-novemberben terem. Enyhe időjárás esetén a tél közepéig, sőt kora tavasszal is előfordulhat.

Ehető. A lilatönkű pereszkét a Magyar Mikológiai Társaság 2016-ban az év gombájának választotta.