Szabadbáránd község része Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Ligvánd (németül: Nebersdorf, horvátul: Šuševo) Szabadbáránd község része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Ligvánd (Nebersdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Szabadbáránd településrésze |
Járás | Szabadbáránd |
Alapítás éve | 1225 |
Polgármester | Stefan Rozsenich (ÖVP) |
Irányítószám | 7304 |
Körzethívószám | 02614 |
Forgalmi rendszám | OP |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 241 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 59″, k. h. 16° 34′ 04″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligvánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőpulyától 5 km-re északkeletre fekszik.
A település első írásos említése 1225-ben történt "Villa Nygvan" alakban, Butus fia Pósa birtoka volt. 1250-ben "Predium Niguan", 1264-ben "Nigwan", 1340-ben "Poss. Nygwan", 1367-ben "Nyguan", 1397-ben "Nygwan", 1456-ban "Poss. Lygwan", 1489-ben "Nygwan alias Nelesdorth" alakban említik a korabeli források.[1]
A falut 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, utána horvátokkal telepítették be. 1446-óta a Niczky család birtoka volt és maradt 1941-ig.
Vályi András szerint "LIGVÁND. vagy Likvánd. Nebersdorf. Horvát falu Sopron Várm. földes Ura G. Niczky Uraság, a’ kinek szép Kastéllya vagyon itten, gyönyörűséges kerttel egyetemben a’ helységen alól, a’ Kőszegi út mellett, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól 2 3/8 mértföldnyire, Gyirótnak filiája, határja soványas, bora kevés, és rossz, erdeje sem sok."[2]
Fényes Elek szerint "Likvánd, németül Nebersdorf, horvát f., Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 2 3/4 mfld. 560 kath. lak., paroch. egyházzal. Negyven és fél urbéri telek után van 868 h. szántóföld, 160 h. legelő, 123 kapa szőlő, 130 h. erdő. A majorsági föld mennyisége be nem küldetett. Földjének fele igen jó; fele sovány. Birja gr. Niczky Lajos, kinek itt igen szép kastélya és kertje van."[3]
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[4]
1910-ben 1003, többségben horvát (869 fő) lakosa volt, jelentős magyar (79 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.