Lett irodalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
A lett irodalom önállóan csak a 19. század második felétől létezik, elsősorban a német nyelvű tudományos felvilágosodás hatására Rigábanban fejlődött, ahol többek között Johann Christoph Berens és Herder is alkotott. A középlett dialektus alapján a gazdag fordításirodalom révén fejlődött. A középkortól a 20. század elejéig a német volt az uralkodó nyelv az oktatásban és a tudományban, és az 1860-ban kezdődő és 1905 után felerősödő oroszosítási politikáig a közigazgatásban is. A reformáció óta azonban a túlnyomórészt német származású, protestáns Livóniából származó lelkészek erőfeszítései révén létrejött egy olyan lett írott nyelv is, amely túllépett a nyelvjárási határokon, és amelyen vallásos és tanító jellegű művek (katekizmus, énekek és zsoltároskönyvek) íródtak.