From Wikipedia, the free encyclopedia
A Leander könnyűcirkáló osztályba nyolc hajó tartozott, melyeket a Brit Királyi Haditengerészet számára építettek az 1930-as évek elején. Az osztályba tartozó könnyűcirkálók részt vettek a második világháborúban is. A hajók eredetileg mitológiai alakok nevét viselték, de az Amphion-alosztályba tartozó három könnyűcirkáló később az Ausztrál Királyi Haditengerészethez került, ahol átkeresztelték őket és ausztrál városok nevét kapták. A Leander osztály tagjait 1933 és 1936 között állították hadrendbe.
Leander osztály | |
Hajótípus | Könnyűcirkáló |
Névadó | HMNZS Leander |
Üzemeltető | Brit Királyi Haditengerészet Ausztrál Királyi Haditengerészet Új-zélandi Királyi Haditengerészet |
Építő |
|
Szolgálatba állítás | 1931 |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 9740 t 9000 t (Amphion-alosztály) |
Hossz | 169 m |
Szélesség | 17 m |
Merülés | 5,8 m |
Sebesség | 32,5 csomó (60 km/h) |
Hatótávolság | 10 610 km 13 csomós (24 km/h) sebesség mellett |
Fegyverzet |
|
Repülőgépek | 1 db Fairey Seafox, Fairey Swordfish vagy Supermarine Walrus hidroplán |
Legénység | 570 fő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Leander osztály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Leander osztály tervezésére nagy hatással volt a York nehézcirkáló-osztály. A tervezők célja az volt, hogy egy megfelelőbb hajóosztályt készítsenek a kereskedelmi hajók védelmére. A Leander osztályú könnyűcirkálók 7000-7200 tonna vízkiszorításúak voltak és nyolc darab 152 mm-es löveggel rendelkeztek. A lövegek kettesével helyezkedtek el a lövegtornyokban, melyekből kettő-kettő helyezkedett el a hajó orrán és a hajó tatján. A könnyűcirkálók másodlagos fegyverzete négy darab 102 mm-es löveg volt, melyek egyesével foglaltak helyet a lövegtornyokban. Később a lövegtornyokba két löveget tettek, így a 102 mm-es ágyúk száma nyolcra nőtt. Légvédelmi fegyverzetként a 12 darab, négyes csoportokba rendezett 12,7 mm-es Vickers géppuska szolgált. A hajókon volt még nyolc darab 533 mm-es torpedóvető cső is, melyek a hajó két oldalán, négyes csoportosításban helyezkedtek el. Az osztály hajóin kettő Fairey Seafox hidroplán is helyet kapott. A könnyűcirkálók végsebessége 32 csomó (59 km/h) volt. A Leander osztály tagjainak védelméről a 845 tonnányi páncélzat gondoskodott. Az osztály első öt hajója nem különálló kazánokkal rendelkezett, hanem az összes kazán egy helyen volt és ugyanazt a kéményt használta, ami különlegesnek számított a brit hajóknál. Részben emiatt volt szükség erre a páncélmennyiségre, hiszen egy, a hajó közepét ért találat akár az összes kazánt működésképtelenné tehette volna.
Az Amphion-alosztályba tartozó három hajó később az Ausztrál Királyi Haditengerészethez került, ezért néhány változtatást eszközöltek rajtuk. Leglényegesebb ezek közül a kazánok szétválasztása volt, melyek következtében egy második kéményre is szükség volt.
A háború alatt a hajók jelentős módosításokon estek át. Különböző légvédelmi fegyvereket szereltek a cirkálókra, valamint a két új-zélandi hajóról leszerelték az egyik lövegtornyot, majd 20 és 40 mm-es légvédelmi ágyúkat állítottak a helyükbe. A hajókon található gőzkatapultokat is módosították. A Leander osztály hajóin egyaránt használták a Fairey Swordfish és a Supermarine Walrus típusú hidroplánokat, bár a Walrust valószínűleg csak a Brit Királyi Haditengerészetnél.
A hajót a görög mitológiából ismert Leandroszról nevezték el. A könnyűcirkálót kölcsönadták az Új-zélandi haditengerészetnek, ahol 1941 szeptemberében állították hadrendbe. A Kolombangarai csatában a Leander egy torpedótalálat következtében súlyosan megrongálódott és nagy emberveszteségeket is szenvedett. Ezt követően a hajó két évig javítás alatt állt.
Az Achilles volt a második könnyűcirkáló melyet kölcsönadtak az Új-zélandi haditengerészetnek, ahol 1941 szeptemberében az szolgálatba is állt. A hajó korábban részt vett a La Plata-i csatában is. 1948-ban az Achillest eladták Indiának, ahol átkeresztelték INS Delhire.
Az Ajax is részt vett a La Plata-i és a Matapan-foki csatában, valamint ágyúzta a normandiai partvidéket a partraszállás ideje alatt. Az Ajax könnyűcirkálóról kapta nevét az Ontario-i Ajax városa.
A Neptune nem tartozott az Új-zélandi haditengerészethez, de legénysége új-zélandi tengerészekből állt. A hajó Tripoli partjainál süllyedt el, miután egy olasz tengeri aknára futott.
Az Orion részt vett a szövetségesek csapatainak Krétáról történő evakuálásában, ahol egy bombatalálat következtében súlyosan meg is sérült.
Az Amphion 1936-ban készült el, majd 1939-ben került az Ausztrál Királyi Haditengerészethez, ahol a Perth nevet kapta. 1941 márciusában részt vett a Matapan-foki csatában, 1942 elején pedig a Szunda-szorosbeli ütközetnél is jelen volt, amely során el is süllyedt.
Az Apollo 1936-ban készült el, majd 1938-ban került az Ausztrál Királyi Haditengerészethez, ahol a Hobart nevet kapta. Részt vett a Korall-tengeri csatában, valamint támogatta a Guadalcanal-i partraszállást is.
A Phaetont még építése közben az Ausztrál Királyi Haditengerészetnek adták, ahol Sydney néven állt szolgálatba. Gyakran teljesített szolgálatot a brit hajókkal együtt a Földközi-tengeren. Részt vett többek közt a Matapan-foki csatában és 1940-ben a Calabriai csatában, ahol két olasz rombolót, az Espero-t és a Zeffiro-t elsüllyesztette. 1941-ben a Sydney-t Nyugat-Ausztrália partjainál megtámadta a német Kormoran segédcirkáló. A két hajó megsemmisítette egymást. A Sydney legénységéből nem maradt túlélő.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.