Latorvár-tető

A Latorvár-tető vagy Lator-hegy, illetve Várhegy fennsíkszerű kiemelkedés a Déli-Bükkben, a Sályhoz tartozó Latorpuszta (Lator út) mellett. Meredek lejtők határolják, melyek közül a nyugat felőli lankásabb. A két platóból álló hegytömb dél-délkeleti irányban elkeskenyedik, végül gerincben végződik. A magasabban fekvő északi plató tengerszint feletti magassága 279 m,^[1] az alacsonyabban fekvő plató dél felé enyhén lejt a gerinc irányában. A hegyet piroklaszt árból lerakódott, miocén korú riolittufa alkotja.^[2] A magaslaton három vár maradványa található meg: egy őskori földváré, egy honfoglalás kori földváré (Örsúr vára) és az Árpád-kori Latorváré.

Latorvár-tető
Magasság	279[1] m
Hely	Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Hegység	Bükk, Déli-Bükk
Elhelyezkedése
Latorvár-tető Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 51″, k. h. 20° 38′ 22″47.980833333333, 20.639444444444
Latorvár-tető Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén

Növényvilága

A Latorvár-tető területén található növénytársulások fajgazdagságát a savanyú vulkanikus kőzet határozza meg. A déli, délnyugati napsütötte lejtők a melegkedvelő gyepek, cserjések élőhelye, míg az északi részeken nagyrészt mészkerülő, erősen mohás élőhelyek alakultak ki. A nyíltabb területeken pedig másodlagos sziklagyepek és sztyepprétek találhatók.

Jellemzőbb növényfajok

• juhsóska (Rumex acetosella)
• magyar perje (Poa pannonica subsp. scabara) [védett!]
• sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys)

Néhány növény a hegytető növényvilágából

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Jegyzetek

1. Nováki Gyula – Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Lektorálta: Détshy Mihály, Kemenczei Tibor. Budapest; Miskolc: Magyar Várkutatók Egyesülete. 1992. 126. o. ISBN 963-04-2215-8 Hozzáférés: 2015. október 23. A térkép első formájában Gádor Judit A Sály-latori nemzetségfői központ kutatása című írásában jelent meg 1985-ben
2. Magyarország földtani atlasza országjáróknak: 1:200 000. Szerkesztők: Budai Tamás, Gyalog László. Lektor: Császár Géza. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet. 2009. 44. o. ISBN 978-963-671-265-5

Források

• 73. Sály–Latorvár-tető, 74. Sály–Örsúr vára, 76. Sály–Latorvár. In Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Szerkesztette: Sárközy Sebestyén. Budapest – Miskolc: Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum. 2007. 98–102. o. = Magyarország várainak topográfiája 1. és Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5, ISBN 978-963-06-1652-2 Hozzáférés: 2015. október 23.
• Gádor Judit: A Sály-latori nemzetségfői központ kutatása. In Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai: Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai. Szerkesztők: Fodor István, Selmeczi László. Budapest: Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya – Magyar Nemzeti Múzeum. 1985. 115–128. o. ISBN 963-673-438-0 arch Hozzáférés: 2015. október 23.
• Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap