Az európai lappantyú vagy kecskefejő[1] (Caprimulgus europaeus) a madarak (Aves) osztályának lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe, ezen belül a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Európai lappantyú
Thumb
Tollazatának köszönhetően pihenés közben majdnem összeolvad a környezetével
A hím lappantyú hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lappantyúalakúak (Caprimulgiformes)
Család: Lappantyúfélék (Caprimulgidae)
Alcsalád: Valódi lappantyúformák (Caprimulginae)
Nem: Caprimulgus
Faj: C. europaeus
Tudományos név
Caprimulgus europaeus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Thumb
Az európai lappantyú elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai lappantyú témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai lappantyú témájú médiaállományokat és Európai lappantyú témájú kategóriát.

Bezárás

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben.[4]

Alfajai

  • Caprimulgus europaeus dementievi (Stegmann, 1949)
  • Caprimulgus europaeus europaeus (Linnaeus, 1758)
  • Caprimulgus europaeus meridionalis (Hartert, 1896)
  • Caprimulgus europaeus plumipes (Przewalski, 1876)
  • Caprimulgus europaeus sarudnyi (Hartert, 1912)
  • Caprimulgus europaeus unwini (Hume, 1871)[3]

Előfordulása

Majdnem egész Európában költ, az északi részek kivételével, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában. Az összes költőmadár Afrikában telel át, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Kárpát-medencei előfordulása

Április második felétől szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a ritkásabb erdőkben.[6]

Megjelenése

Testhossza 26–28 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–64 centiméter, tömege pedig 65–100 gramm.[6] Tollazata a fa kérgéhez hasonló barnás-szürkés, ami jó álca pihenés közben. Szeme nagy, bagolyéhoz hasonló. A csőrkávák oldalán meredező serték javítják a rovarcsapdázás hatásfokát. A hímnél jellegzetesek a farok mindkét oldalán és a szárny végén látható fehér foltok.

Életmódja

Kizárólag éjjel aktív. Tartós párkapcsolatát költés idején minden évben felújítja. Territoriális madár, a hímek monoton, kattogó hanggal jelzik területüket. Tápláléka a röptében elkapott, éjjel aktív rovarokból, lepkékből áll. Rövid, de széles csőrét hatalmasra ki tudja nyitni, ezáltal nagyobb rovarokat is könnyedén ejt.[6] Élettartama általában 8 év.

Szaporodása

Nászidőszakban a hímek a szárnyaikat testük alatt és felett összecsapdosva tapsolnak. A költési időszak június és augusztus között van. A fészkét a földön rakja, melyben két, barnán vagy szürkén pettyezett, halvány krémszínű tojás található. Évente egyszer, ritkán kétszer költ. A szülők felváltva 18 napig kotlanak. A fiatalok 17 nap után repülnek ki.

Thumb
A madár tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Élőhelyének szűkülése, valamint a fekete fenyvesek letermelése miatt, az utóbbi 50 évben Közép-Európában drámaian csökkent az állományuk.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A hímek száma 3500–6000 közötti (1998–2001), és csökken (2000–2012).[6]

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.